Elhasaltak a magyar diákok a PISA-felmérésen, 34-ből csak a 30. helyen végeztünk. A magyar diákok nem sokat vesződtek a feladatokkal, sőt, sokan bele sem kezdtek. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen, a felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákok csak 25 százaléka tudott megbirkózni ezzel.
Az OECD oldalán közzétették a 2012-es PISA-felmérések eredményeit. A tesztek során azt mérték, hogy a 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel. Azt is felmérték, milyen a diákok digitális szövegértési képessége. Ezen a magyar diákok elhasaltak, nem is akárhogyan, 34 országból a 30. helyen állunk. A felmérés élén ismét ázsiai országok végeztek, a legjobb eredményt a szingapúri diákok érték el.
Ahogy a tanulmány készítői írták, ma már megkerülhetetlen a számítógép a tanulásban, azonban ha nem csak egy CTRL+C, CTRL+V generációt akarunk, akik nem okosabbak a saját telefonjuknál, akkor sürgős szabályozások és változtatások kellenek. A felmérést készítő szakemberek is meglepődtek az eredményeken, amelyek szerint egyáltalán nem javítja a teljesítményt, ha infokommunikációs eszközök segítségével tanulnak a diákok. Sőt, a matematikai teljesítményük egyenesen romlott azokban az iskolákban, ahol sok számítógépet használhatnak a diákok. Azoknak a tanulóknak, akik csak néha használtak számítógépet, jobbak lettek az eredményei.
A kutatók úgy vélik, nagy különbség van az interneten való és a nyomtatott könyvek közötti olvasás között. Az interneten ugyanis sok segítséget kapnak és gyakran el is kalandoznak, míg a könyveknél csak önmagukra hagyatkozhatnak. Az is nagy különbség, hogy a netes szövegek interaktívabbak, gyakran szólítják meg az olvasót, míg a könyvekben narratív leírások vannak, ami a diákok számára már nehezebben érthető.
Nehezen találták meg az információt
A digitális szövegértési teszt során egy Searing nevű fiktív belga városról kellett különféle kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten. Annak felmérésére, hogy a tanulók mennyire összeszedetten interneteznek, a feladatkor használt gépeken egy nyomkövető program futott, amely naplózta, hova kattintanak, mennyi időt töltenek egy-egy oldalon a feladat megoldása során.
A magyar diákoknak gyakran nehézkes volt az információk megtalálása, rossz helyekre kattintottak és sokáig tartott megtalálniuk a válaszokat. A szövegértés teszteken folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, a 2014-es felmérések alapján már a diákok 20 százaléka tekinthető funkcionális analfabétának.
Bele se kezdtek
A magyaroknál már csak a brazil, az egyesült arab emirátusokbeli és a kolumbiai diákok teljesítettek rosszabbul. A digitális feladatokat a leggyorsabban az ausztrál, kanadai, francia és amerikai diákok oldották meg, azonban ők viszonylag gyakran hibáztak. A magyar diákokra kevésbé volt jellemző, hogy sokat vesződtek egyes nehezebb feladatokkal, és sokan voltak, akik bele sem kezdtek azokba.
A teszt legnehezebb feladatát a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen – az OECD átlag 40 százalék volt, míg a magyar diákoknak csak 25 százaléka tudott megbirkózni azzal. A magyar diákok között különösen sokan voltak, akik bele sem kezdtek a digitális feladatba. Az OECD-országokban átlagosan 9 százalék volt ezen tanulók aránya, míg Magyarországon 20 százalék.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
