Az OECD oldalán közzétették a 2012-es PISA-felmérések eredményeit. A tesztek során azt mérték, hogy a 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel. Azt is felmérték, milyen a diákok digitális szövegértési képessége. Ezen a magyar diákok elhasaltak, nem is akárhogyan, 34 országból a 30. helyen állunk. A felmérés élén ismét ázsiai országok végeztek, a legjobb eredményt a szingapúri diákok érték el.

Ahogy a tanulmány készítői írták, ma már megkerülhetetlen a számítógép a tanulásban, azonban ha nem csak egy CTRL+C, CTRL+V generációt akarunk, akik nem okosabbak a saját telefonjuknál, akkor sürgős szabályozások és változtatások kellenek. A felmérést készítő szakemberek is meglepődtek az eredményeken, amelyek szerint egyáltalán nem javítja a teljesítményt, ha infokommunikációs eszközök segítségével tanulnak a diákok. Sőt, a matematikai teljesítményük egyenesen romlott azokban az iskolákban, ahol sok számítógépet használhatnak a diákok. Azoknak a tanulóknak, akik csak néha használtak számítógépet, jobbak lettek az eredményei.

A kutatók úgy vélik, nagy különbség van az interneten való és a nyomtatott könyvek közötti olvasás között. Az interneten ugyanis sok segítséget kapnak és gyakran el is kalandoznak, míg a könyveknél csak önmagukra hagyatkozhatnak. Az is nagy különbség, hogy a netes szövegek interaktívabbak, gyakran szólítják meg az olvasót, míg a könyvekben narratív leírások vannak, ami a diákok számára már nehezebben érthető.

Nehezen találták meg az információt

A digitális szövegértési teszt során egy Searing nevű fiktív belga városról kellett különféle kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten. Annak felmérésére, hogy a tanulók mennyire összeszedetten interneteznek, a feladatkor használt gépeken egy nyomkövető program futott, amely naplózta, hova kattintanak, mennyi időt töltenek egy-egy oldalon a feladat megoldása során.

A magyar diákoknak gyakran nehézkes volt az információk megtalálása, rossz helyekre kattintottak és sokáig tartott megtalálniuk a válaszokat. A szövegértés teszteken folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, a 2014-es felmérések alapján már a diákok 20 százaléka tekinthető funkcionális analfabétának.

Bele se kezdtek

A magyaroknál már csak a brazil, az egyesült arab emirátusokbeli és a kolumbiai diákok teljesítettek rosszabbul. A digitális feladatokat a leggyorsabban az ausztrál, kanadai, francia és amerikai diákok oldották meg, azonban ők viszonylag gyakran hibáztak. A magyar diákokra kevésbé volt jellemző, hogy sokat vesződtek egyes nehezebb feladatokkal, és sokan voltak, akik bele sem kezdtek azokba.

A teszt legnehezebb feladatát a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen – az OECD átlag 40 százalék volt, míg a magyar diákoknak csak 25 százaléka tudott megbirkózni azzal. A magyar diákok között különösen sokan voltak, akik bele sem kezdtek a digitális feladatba. Az OECD-országokban átlagosan 9 százalék volt ezen tanulók aránya, míg Magyarországon 20 százalék.