PISA: Mendrey Lászlóék már előre szóltak, hogy színvonalcsökkenésre lehet számítani

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a magyar diákok romló eredménye nem véletlen, melyhez nagyban hozzájárul a szegregáció.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Ahogy a keddi PISA-jelentésből kiderült, hazánkban egyre kevesebben tartoznak a jó tanulók közé, míg a leszakadók rétege szélesedett. Ez is megerősíti, hogy az elmúlt években sem sikerült tenni azellen, hogy a magyar diákok számára az iskola ne a társadalmi szakadék szélesedését jelentse.

Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint volt egy működőr rendszer, amit lerombolt a kormány. ez járult hozzá az oktatás színvonalának csökkenéséhez - nyilatkozta a szerdána HírTv-nek.

„El kell gondolkodni azon, amit itt hát hol tagadnak, hol nem tagadnak, hogy ez a szegregált oktatás, ami Magyarországon van, ez katasztrófába vezet. A szegregált oktatásnak a pozitív szegregátumban lévő haszonélvezői, amikor kikerülnek a való életbe, ugyanúgy néznek, mint akik a negatív részen vannak, hogy hova kerültem. Aki tud, megpróbál itthon alkalmazkodni, aki nem, nagyon gyorsan elmegy külföldre. Akik itthon maradnak, sokan itthon maradnak a negatív szegregátumból, ők mindig csak olyan tehertételt jelentenek az államnak, hogy el kell őket tartani, nem tudják saját magukat fenntartani, nem tudnak olyan munkát végezni, amely egyébként a saját boldogulásukhoz szükséges, örökké rászorultak maradnak és nem hiszem, hogy ez az ország érdekét szolgálja” – véli Mendrey László a HírTv műsorában.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.