PISA: Mendrey Lászlóék már előre szóltak, hogy színvonalcsökkenésre lehet számítani

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a magyar diákok romló eredménye nem véletlen, melyhez nagyban hozzájárul a szegregáció.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Ahogy a keddi PISA-jelentésből kiderült, hazánkban egyre kevesebben tartoznak a jó tanulók közé, míg a leszakadók rétege szélesedett. Ez is megerősíti, hogy az elmúlt években sem sikerült tenni azellen, hogy a magyar diákok számára az iskola ne a társadalmi szakadék szélesedését jelentse.

Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint volt egy működőr rendszer, amit lerombolt a kormány. ez járult hozzá az oktatás színvonalának csökkenéséhez - nyilatkozta a szerdána HírTv-nek.

„El kell gondolkodni azon, amit itt hát hol tagadnak, hol nem tagadnak, hogy ez a szegregált oktatás, ami Magyarországon van, ez katasztrófába vezet. A szegregált oktatásnak a pozitív szegregátumban lévő haszonélvezői, amikor kikerülnek a való életbe, ugyanúgy néznek, mint akik a negatív részen vannak, hogy hova kerültem. Aki tud, megpróbál itthon alkalmazkodni, aki nem, nagyon gyorsan elmegy külföldre. Akik itthon maradnak, sokan itthon maradnak a negatív szegregátumból, ők mindig csak olyan tehertételt jelentenek az államnak, hogy el kell őket tartani, nem tudják saját magukat fenntartani, nem tudnak olyan munkát végezni, amely egyébként a saját boldogulásukhoz szükséges, örökké rászorultak maradnak és nem hiszem, hogy ez az ország érdekét szolgálja” – véli Mendrey László a HírTv műsorában.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.