A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Szingapúr tudományos sikerei nagyban elősegítették az ország virágzó gazdaságának kialakulását, oktatási rendszerük pedig az egész világ számára példaként szolgálhat.
A jól teljesítő diákokhoz szintén jól teljesítő pedagógusok kellenek, és Szingapúrban kiváló tanárok vannak. A CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint a felsőoktatásból kikerülő legjobb hallgatók mennek középiskolai tanárnak, és így garantált, hogy jó nevelést kapnak a tizenévesek.
| A PISA és a magyar diákok |
PISA: ebből a szövegértési feladatsorból lettünk a legrosszabbak Európában Elkeserítően rossz lett a magyar diákok szövegértési tesztje |
A szingapúri oktatási rendszer másik lényeges eleme, hogy nem a lexikális tudásra fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a kreativitásra. Ahogy a PISA-teszteket is előállító OECD egyik szakembere mondja: nem az a lényeg, hogy mit tudunk. „A Google mindent tud. A világgazdaság az alapján jutalmaz valakit, hogy mire használja az illető a megszerzett tudást.”
A kulcs a tudás kreatív felhasználása, az önálló gondolkodás. Szingapúrban erre pedig már egészen kis korban elkezdik felkészíteni a gyerekeket. Tényleg kis korban, hiszen már óvodában komoly hangsúlyt helyeznek a későbbi előmenetelre. Ám ahogy egy óvodapedagógus mondta: nem okos gyerekeket nevelnek ekkor még, hanem rugalmasokat, akik később alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz.
Még egy oka van annak, hogy ennyire kiválóan teljesítenek a szingapúri gyerekek, ez pedig az, hogy az oktatás mindig az első. Nem csak a családban rendelnek mindent alá a gyerek megfelelő iskoláztatásának, de a mindenkori kormány is erre a területre helyezi a legnagyobb hangsúlyt.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
