A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Szingapúr tudományos sikerei nagyban elősegítették az ország virágzó gazdaságának kialakulását, oktatási rendszerük pedig az egész világ számára példaként szolgálhat.
A jól teljesítő diákokhoz szintén jól teljesítő pedagógusok kellenek, és Szingapúrban kiváló tanárok vannak. A CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint a felsőoktatásból kikerülő legjobb hallgatók mennek középiskolai tanárnak, és így garantált, hogy jó nevelést kapnak a tizenévesek.
| A PISA és a magyar diákok |
PISA: ebből a szövegértési feladatsorból lettünk a legrosszabbak Európában Elkeserítően rossz lett a magyar diákok szövegértési tesztje |
A szingapúri oktatási rendszer másik lényeges eleme, hogy nem a lexikális tudásra fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a kreativitásra. Ahogy a PISA-teszteket is előállító OECD egyik szakembere mondja: nem az a lényeg, hogy mit tudunk. „A Google mindent tud. A világgazdaság az alapján jutalmaz valakit, hogy mire használja az illető a megszerzett tudást.”
A kulcs a tudás kreatív felhasználása, az önálló gondolkodás. Szingapúrban erre pedig már egészen kis korban elkezdik felkészíteni a gyerekeket. Tényleg kis korban, hiszen már óvodában komoly hangsúlyt helyeznek a későbbi előmenetelre. Ám ahogy egy óvodapedagógus mondta: nem okos gyerekeket nevelnek ekkor még, hanem rugalmasokat, akik később alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz.
Még egy oka van annak, hogy ennyire kiválóan teljesítenek a szingapúri gyerekek, ez pedig az, hogy az oktatás mindig az első. Nem csak a családban rendelnek mindent alá a gyerek megfelelő iskoláztatásának, de a mindenkori kormány is erre a területre helyezi a legnagyobb hangsúlyt.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
