A PISA-felmérések alapján Szingapúrban élnek a világ legokosabb középiskolásai. De mégis hogyan sikerült elérniük ezt? Egészen sajátosan gondolkodnak az oktatásról.
Szingapúr tudományos sikerei nagyban elősegítették az ország virágzó gazdaságának kialakulását, oktatási rendszerük pedig az egész világ számára példaként szolgálhat.
A jól teljesítő diákokhoz szintén jól teljesítő pedagógusok kellenek, és Szingapúrban kiváló tanárok vannak. A CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint a felsőoktatásból kikerülő legjobb hallgatók mennek középiskolai tanárnak, és így garantált, hogy jó nevelést kapnak a tizenévesek.
| A PISA és a magyar diákok |
PISA: ebből a szövegértési feladatsorból lettünk a legrosszabbak Európában Elkeserítően rossz lett a magyar diákok szövegértési tesztje |
A szingapúri oktatási rendszer másik lényeges eleme, hogy nem a lexikális tudásra fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a kreativitásra. Ahogy a PISA-teszteket is előállító OECD egyik szakembere mondja: nem az a lényeg, hogy mit tudunk. „A Google mindent tud. A világgazdaság az alapján jutalmaz valakit, hogy mire használja az illető a megszerzett tudást.”
A kulcs a tudás kreatív felhasználása, az önálló gondolkodás. Szingapúrban erre pedig már egészen kis korban elkezdik felkészíteni a gyerekeket. Tényleg kis korban, hiszen már óvodában komoly hangsúlyt helyeznek a későbbi előmenetelre. Ám ahogy egy óvodapedagógus mondta: nem okos gyerekeket nevelnek ekkor még, hanem rugalmasokat, akik később alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz.
Még egy oka van annak, hogy ennyire kiválóan teljesítenek a szingapúri gyerekek, ez pedig az, hogy az oktatás mindig az első. Nem csak a családban rendelnek mindent alá a gyerek megfelelő iskoláztatásának, de a mindenkori kormány is erre a területre helyezi a legnagyobb hangsúlyt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
