PISA: A magyarok humora ismét a helyén volt

Nevetve sírunk és sírva nevetünk a magyar diákok és az oktatási rendszer eredményén.

  • Eduline

A legsúlyosabb közéleti eseményeket évtizedek, ha nem századok óta úgy dolgozza fel a magyar, hogy poént csinál belőle, A közösségi oldalakról végeztünk is egy gyűjtést a siralmas PISA-felmérés eredményéről, hogy milyen poénok kaptak szárnyra. Kezdjük is mindjárt egy oportunistával:

Legalább 55 évesen sem lesz nehéz munkát találnom. Kocsis Máté is pisatesztet akart, nem?

Akad itt szakállas poén is:

Tanár: Az osztály 80 százaléka meg fog bukni matekból, ha ez így megy tovább!

Diák: De nem is vagyunk annyian!

Valaki a súlyosabb szóvicceket kedveli:

Valaki az egyszerűbbeket:

Röviden a PISA felmérés eredményeiről | Sanyi a Bagoly

(null)

Valaki más eredményeket idéz:

Politikai értelemben jó eredményeket értek el a diákok.

A legismertebb magyar római sem bírt magával:

A legjobb vicc mégis az oktatási államtitkáré:

Palkovics: Olyat kérdeztek a diákoktól a PISA-felmérésben, amit nem tanultak

Az államtitkár szerint a komplex természettudomány tantárgynak köszönhetően később javulnak majd az eredmények. Hat éve a Fidesz-KDNP szervezi az oktatást. Palkovics László a nyilvánosságra került PISA-felmérés kedvezőtlen adataira két teljesen más felmérés adataival reagált, árnyalva az oktatás helyzetéről kialakult képet. Megítélése szerint az ezúttal nem mért lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.