Szembesülés a valósággal: A fiatalok harmada az államra lesz utalva az élete során a PDSZ szerint

Mivel a 15 évesek 30 százaléka a PISA-felmérés szerint funkcionális analfabéta, így nem lesznek képesek az életük során megbirkózni minden kihívással, az államra lesznek utalva - derül ki Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet elnökének közleményéből.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Csak a zuhanás mértéke volt letaglózó és megalázó.

- írja Mendrey László, aki úgy véli, hogy már 2008-ban a visszaesés jelei mutatkoztak, s a jelenlegi kormánypártok a vitathatatlan problémát arra használták fel, hogy az egész - egyébként működőképes rendszert - felszámolják, s kiépítsék a politikai hatalmuk bebetonozásához nélkülözhetetlen erőteljesen visszafejlesztett, s végtelenül centralizált oktatási rendszerüket.

A következmény "látványos", a 15 éves korosztály - közel - 30 százaléka funkcionális analfabéta, és nem jobb a helyzet a természettudományos tárgyak és a matematika esetében sem - tette hozzá. Róluk gyakorlatilag elveszett generációként beszél, életük meghatározó részében a szociális ellátó rendszerek működésére vannak bízva, hisz azokkal a kompetenciákkal, melyek sorsuk alakításához szükségesek, nem rendelkeznek.

Siralmas a magyar diákok eredménye a PISA-teszten: itt a friss felmérés

A kérdés nem az, hogy a diákok képesek-e megtanulni azt, ami a tantervben szerepel, ezt a TIMSS-felmérés például igazolja, ott jók a magyar diákok eredményei. Azonban a szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a pedagógusoknak rossz, használhatatlan ismeretanyagot kell megtanítanunk, s ezek - értelemszerűen - nem válnak, nem válhatnak tudássá.

Szükséges, de távolról sem elégséges a személyi felelősség felvetése Mendrey szerint. Elvárásnak tekinti, hogy azok, akik személyes felelősséggel bírnak a kialakult helyzetet illetően, önként távozzanak az oktatás irányítás közeléből - írta, hozzátéve: azonnali hatállyal el kell kezdeni egy új oktatási törvény kidolgozását,  fel kell gyorsítani a nemzeti alaptanterv átdolgozását, valamint meg kell szüntetni a túlzott centralizálást, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) feladatait azokra az önkormányzatokra kell koncentrálni, amelyek bajban vannak.

Az érdekvédő szerint önálló minisztérium kell az oktatásnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mindennel képes foglalkozni, csak közben az ember vész el, úgyis, mint erőforrás.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.