A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta - írja a hvg.hu-n megjelent elemzésében Radó Péter oktatáskutató.
"Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése (Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett. Nem véletlenül, a PISA ugyanis azt és akkor méri, amit és amikor kell: a tanulók további tanulásának sikerét meghatározó szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségek fejlettségét abban az életkorban, amikor a legtöbb országban általában a fiatalok a többé-kevésbé egységes oktatás után belépnek a már specializáltabb középfokú oktatásba" -
.
Radó Péter oktatáskutató szerint az adatokból egyértelműen látszik: Magyarországon a következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, akik semmilyen alapkészség tekintetében sem rendelkeznek a tanuláshoz és munkához szükséges legminimálisabb tudással sem.
"Első pillantásra az látszik, hogy míg a 2012-es – a jelenleginél kisebb mértékű – teljesítményromlásban erőteljesen közrejátszott a 2008-as válság hatására megnövekedett szegénység hatása, ez a hatás a 2015-ös hanyatlásban sokkal csekélyebb volt. A 15 éves tanulók alapkészségeinek most megfigyelt súlyos romlása mögött döntő valószínűséggel nem elsősorban az egyenlőtlenségek felerősödését, hanem az oktatás minőségének súlyos romlását kell keresnünk. Összességében tehát az új PISA-adatok által a 2010 óta követett oktatáspolitikáról kiállított bizonyítvány: súlyos bukás" - olvasható az elemzésben, amelyet
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
