"Súlyos bukás" - miért siralmas a magyar diákok teljesítménye a PISA-n?

A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta - írja a hvg.hu-n megjelent elemzésében Radó Péter oktatáskutató.

  • Eduline
Túry Gergely
"Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése (Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett. Nem véletlenül, a PISA ugyanis azt és akkor méri, amit és amikor kell: a tanulók további tanulásának sikerét meghatározó szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségek fejlettségét abban az életkorban, amikor a legtöbb országban általában a fiatalok a többé-kevésbé egységes oktatás után belépnek a már specializáltabb középfokú oktatásba" - olvasható az elemzésben.Palkovics: Olyat kérdeztek a diákoktól a PISA-felmérésben, amit nem tanultak

Radó Péter oktatáskutató szerint az adatokból egyértelműen látszik: Magyarországon a következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, akik semmilyen alapkészség tekintetében sem rendelkeznek a tanuláshoz és munkához szükséges legminimálisabb tudással sem.

Ezért hasaltak el a magyar diákok a PISA-teszten"Első pillantásra az látszik, hogy míg a 2012-es – a jelenleginél kisebb mértékű – teljesítményromlásban erőteljesen közrejátszott a 2008-as válság hatására megnövekedett szegénység hatása, ez a hatás a 2015-ös hanyatlásban sokkal csekélyebb volt. A 15 éves tanulók alapkészségeinek most megfigyelt súlyos romlása mögött döntő valószínűséggel nem elsősorban az egyenlőtlenségek felerősödését, hanem az oktatás minőségének súlyos romlását kell keresnünk. Összességében tehát az új PISA-adatok által a 2010 óta követett oktatáspolitikáról kiállított bizonyítvány: súlyos bukás" - olvasható az elemzésben, amelyet teljes terjedelemben a hvg.hu-n olvashattok el.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.