PISA: ebből a szövegértési feladatsorból lettünk a legrosszabbak Európában

Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését.

  • Eduline

Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését. Ezen a magyar diákok csúnyán elhasaltak, Európában ők teljesítettek a legrosszabbul, világviszonylatban pedig a 30. helyen állunk – 34-ből. Bővebben itt olvashattok az eredményekről.

A PISA (Programme for International Student Assesment) a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos kompetenciáját méri. A feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, Magyarország 1996-ban csatlakozott.

A témakörök - a készségek szintjén - időről időre változnak, 2012-ben a tesztek során azt mérték, hogy a tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel.

A digitális szövegértési teszt során egy Seraing nevű belga városról kellett különféle kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város fiktív honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten.

A magyar diákoknak nehézkesen ment a feladatmegoldás, nem találták meg az információkat. Most itt mindenki megnézheti, milyen feladatsort kellett nekik teljesíteni. A válaszok után a lap tetején található „Next item”-re kell kattintani - ez remélhetőleg csak ebben a változatban volt így, és az éles vizsgán nem kellett ezzel foglalkozniuk a diákoknak.

Nem tudjuk, hogy minek köszönhetőek a rossz eredmények, de az biztos, hogy több kérdés is felmerült bennünk a feladatot látva. Egyrészt az egész szerkezet és dizájn régen elavult, nagyjából 15 éves, vagyis a feladatot kitöltő diákok jó eséllyel soha nem találkoztak ilyen oldallal.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu