Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését.
Múlt héten tette közzé az OECD a legfrissebb, 2012-es PISA-felmérés elemzését. Ezen a magyar diákok csúnyán elhasaltak, Európában ők teljesítettek a legrosszabbul, világviszonylatban pedig a 30. helyen állunk – 34-ből. Bővebben itt olvashattok az eredményekről.
A PISA (Programme for International Student Assesment) a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos kompetenciáját méri. A feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, Magyarország 1996-ban csatlakozott.
A témakörök - a készségek szintjén - időről időre változnak, 2012-ben a tesztek során azt mérték, hogy a tanulók számítógépes ismeretei hogyan függnek össze a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel.
A digitális szövegértési teszt során egy Seraing nevű belga városról kellett különféle kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város fiktív honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten.
A magyar diákoknak nehézkesen ment a feladatmegoldás, nem találták meg az információkat. Most itt mindenki megnézheti, milyen feladatsort kellett nekik teljesíteni. A válaszok után a lap tetején található „Next item”-re kell kattintani - ez remélhetőleg csak ebben a változatban volt így, és az éles vizsgán nem kellett ezzel foglalkozniuk a diákoknak.
Nem tudjuk, hogy minek köszönhetőek a rossz eredmények, de az biztos, hogy több kérdés is felmerült bennünk a feladatot látva. Egyrészt az egész szerkezet és dizájn régen elavult, nagyjából 15 éves, vagyis a feladatot kitöltő diákok jó eséllyel soha nem találkoztak ilyen oldallal.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
