Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
Tegnapi cikkünkben beszámoltunk a legfontosabb eredményekről, amiket a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből ki lehet olvasni. Ezek sajnos hazánkra nézve minden eddigieknél lesújtóbbak. Az Engame Akadémia tett is gyorsan néhány javasolatot, hogyan lehetne ebből a gödörből kikecmeregni.
Az Engame főként Lengyelországra hivatkozik, ugyanis a régióból legjobban a lengyel 15 évesek teljesítettek. Ezzel szerintük megdőlt az a mítosz, mely szerint csak a gazdag országok tudnak jó eredményt elérni, hiszen a sikeres Lengyelország, Észtország és Sanghaj is kiemelkedően teljesít, közben az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából az OECD-átlag alatt vannak.
Bár minden országnak a sajátosságaihoz kell igazítania az oktatási rendszerét, azért jó példáért érdemes a szomszédba - vagy akár messzebb is - menni.
Az Engame szerint ilyen példa a tanárképzés korszerűsítési és "piedesztálra emelése". Mint ismert, Finnországban a legnagyobb presztizsű szakmák közt van a tanári, és ez a fizetéseken is meglátszik. Bár Lengyelországban nyilván nem keresnek annyit a tanárok, mint a finneknél, az utóbbi években 20 százalékkal nőttek a tanárbérek.
Mivel a PISA-teszt inkább arra kíváncsi, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják a diákok a gyakorlatban hasznosítani, a sikeres országok erre fektetnek hangsúlyt. Az Engame ajánlása szerint a készségfejlesztést lenne érdemes kiemelni. Lengyelországban pont így tettek, Finnországban pedig a projektalapú oktatás vezetett sikerre. “A bemagolt tudásanyag elszáll - azokat a következtetéseket viszont, amiket a diák maga von le sokkal inkább megjegyzi és beépíti a saját tudástárába. Emellett az iskola feladata a szociális készségek - például a csapatban dolgozás vagy a vitakultúra - megerősítése is, hiszen enélkül nem tudnak helyt állni a fiatalok a későbbiekben” - mondta Könczey Kinga, az Engame oktatásvezetője.
Fontos a teljesítmény szempontjából, hogy az iskolarendszer egyenlítse ki a szociális különbségeket. Az iskolai szegregáció minimálisra csökkentése a finn oktatási reformban például kiemelt szerepet kapott. Mint ismert, Magyarország ellen jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik az Európai Bizottság részéről a roma és nem roma tanulók elkülönítésével kapcsolatban.
Lengyelországban az iskolák és a tantestületek maguk dolgozzák ki a pontos tantervet, melyet a tanáraik követnek - írja az Engame. Szerintük ugyanis nagyon fontos elem a dereguláció és a decentralizáció. Bár az általános elemet az állami feladata meghatározni, a módszertanok meghatározásában az iskoláknak szabad kezet kell engedni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
