Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
Tegnapi cikkünkben beszámoltunk a legfontosabb eredményekről, amiket a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből ki lehet olvasni. Ezek sajnos hazánkra nézve minden eddigieknél lesújtóbbak. Az Engame Akadémia tett is gyorsan néhány javasolatot, hogyan lehetne ebből a gödörből kikecmeregni.
Az Engame főként Lengyelországra hivatkozik, ugyanis a régióból legjobban a lengyel 15 évesek teljesítettek. Ezzel szerintük megdőlt az a mítosz, mely szerint csak a gazdag országok tudnak jó eredményt elérni, hiszen a sikeres Lengyelország, Észtország és Sanghaj is kiemelkedően teljesít, közben az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából az OECD-átlag alatt vannak.
Bár minden országnak a sajátosságaihoz kell igazítania az oktatási rendszerét, azért jó példáért érdemes a szomszédba - vagy akár messzebb is - menni.
Az Engame szerint ilyen példa a tanárképzés korszerűsítési és "piedesztálra emelése". Mint ismert, Finnországban a legnagyobb presztizsű szakmák közt van a tanári, és ez a fizetéseken is meglátszik. Bár Lengyelországban nyilván nem keresnek annyit a tanárok, mint a finneknél, az utóbbi években 20 százalékkal nőttek a tanárbérek.
Mivel a PISA-teszt inkább arra kíváncsi, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják a diákok a gyakorlatban hasznosítani, a sikeres országok erre fektetnek hangsúlyt. Az Engame ajánlása szerint a készségfejlesztést lenne érdemes kiemelni. Lengyelországban pont így tettek, Finnországban pedig a projektalapú oktatás vezetett sikerre. “A bemagolt tudásanyag elszáll - azokat a következtetéseket viszont, amiket a diák maga von le sokkal inkább megjegyzi és beépíti a saját tudástárába. Emellett az iskola feladata a szociális készségek - például a csapatban dolgozás vagy a vitakultúra - megerősítése is, hiszen enélkül nem tudnak helyt állni a fiatalok a későbbiekben” - mondta Könczey Kinga, az Engame oktatásvezetője.
Fontos a teljesítmény szempontjából, hogy az iskolarendszer egyenlítse ki a szociális különbségeket. Az iskolai szegregáció minimálisra csökkentése a finn oktatási reformban például kiemelt szerepet kapott. Mint ismert, Magyarország ellen jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik az Európai Bizottság részéről a roma és nem roma tanulók elkülönítésével kapcsolatban.
Lengyelországban az iskolák és a tantestületek maguk dolgozzák ki a pontos tantervet, melyet a tanáraik követnek - írja az Engame. Szerintük ugyanis nagyon fontos elem a dereguláció és a decentralizáció. Bár az általános elemet az állami feladata meghatározni, a módszertanok meghatározásában az iskoláknak szabad kezet kell engedni.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
