Tegnapi cikkünkben beszámoltunk a legfontosabb eredményekről, amiket a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből ki lehet olvasni. Ezek sajnos hazánkra nézve minden eddigieknél lesújtóbbak. Az Engame Akadémia tett is gyorsan néhány javasolatot, hogyan lehetne ebből a gödörből kikecmeregni.

Az Engame főként Lengyelországra hivatkozik, ugyanis a régióból legjobban a lengyel 15 évesek teljesítettek. Ezzel szerintük megdőlt az a mítosz, mely szerint csak a gazdag országok tudnak jó eredményt elérni, hiszen a sikeres Lengyelország, Észtország és Sanghaj is kiemelkedően teljesít, közben az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából az OECD-átlag alatt vannak.

Bár minden országnak a sajátosságaihoz kell igazítania az oktatási rendszerét, azért jó példáért érdemes a szomszédba - vagy akár messzebb is - menni.

Az Engame szerint ilyen példa a tanárképzés korszerűsítési és "piedesztálra emelése". Mint ismert, Finnországban a legnagyobb presztizsű szakmák közt van a tanári, és ez a fizetéseken is meglátszik. Bár Lengyelországban nyilván nem keresnek annyit a tanárok, mint a finneknél, az utóbbi években 20 százalékkal nőttek a tanárbérek.

Mivel a PISA-teszt inkább arra kíváncsi, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják a diákok a gyakorlatban hasznosítani, a sikeres országok erre fektetnek hangsúlyt. Az Engame ajánlása szerint a készségfejlesztést lenne érdemes kiemelni. Lengyelországban pont így tettek, Finnországban pedig a projektalapú oktatás vezetett sikerre. “A bemagolt tudásanyag elszáll - azokat a következtetéseket viszont, amiket a diák maga von le sokkal inkább megjegyzi és beépíti a saját tudástárába. Emellett az iskola feladata a szociális készségek - például a csapatban dolgozás vagy a vitakultúra - megerősítése is, hiszen enélkül nem tudnak helyt állni a fiatalok a későbbiekben” - mondta Könczey Kinga, az Engame oktatásvezetője.

Fontos a teljesítmény szempontjából, hogy az iskolarendszer egyenlítse ki a szociális különbségeket. Az iskolai szegregáció minimálisra csökkentése a finn oktatási reformban például kiemelt szerepet kapott. Mint ismert, Magyarország ellen jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik az Európai Bizottság részéről a roma és nem roma tanulók elkülönítésével kapcsolatban.

Lengyelországban az iskolák és a tantestületek maguk dolgozzák ki a pontos tantervet, melyet a tanáraik követnek - írja az Engame. Szerintük ugyanis nagyon fontos elem a dereguláció és a decentralizáció. Bár az általános elemet az állami feladata meghatározni, a módszertanok meghatározásában az iskoláknak szabad kezet kell engedni.