Mindenki tudja, hogy mi a fontos a modern oktatásban, mégis egyre rosszabbak vagyunk benne. Ha nem az oktatási rendszer a bűnös - ahogy a kormány állítja -, akkor vajon kik? A diákok?
Radó Péter oktatáskutató egy tegnapi konferencián reagált bővebben a PISA-eredményekre. A szakértő elmondta, hogy a fejlett országokban nő az oktatásban töltött idő. Mint mondta, ma a középfokú végzettségre úgy tekintünk, mint 10-15 éve a nyolc általánosra. Egy másik trendet említve azt is mondta,hogy a tudás átértékelődése zajlik a világban. Miközben demokratizálódik az oktatás, ma egyre kevésbé ismereteket adnak át az iskolák, inkább azok alkalmazására oktatnak.
Ma azonban Magyarországon mindezek ellenkezője zajlik - mondta Radó. A 18 évesek részvétele az oktatásban például 80 százalékról 68 százalékra mérséklődött az utóbbi években, tehát egyre többen esnek ki fiatalon a sulikból. (Hol van már az élethosszig tartó tanulás mantrája? Addig ismételgettük, míg egy egyszerű lózunggá vált?) Hogy a második trend itthon egyáltalán nem észrevehető, azt pedig leginkább a PISA-felmérés bizonyítja, mely pont azt mutatja meg, hogy nem tudják az életben használni a magyar diákok a tudásukat.
Egyébként ez utóbbi fontosságát Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is pontosan felismerte, még az előtt, hogy egészen furcsa érvekkel próbálta elvenni az eredmények élét. A PISA-eredmények apropóján tartott, december 6-i felszólalásának prezentációja árulkodik erről, amin a következő mondat szerepel rögtön az elején: "Mi a kihívás? Nem az, hogyan tudunk valami számunkra is ismeretlent megtanítani, hanem hogyan tudjuk elérni, hogy a gyerek megbizonyosodjon arról, hogy képes tanulni, és ezt az ismeretet tudja alkalmazni – nemcsak az iskolában, hanem az élete során bármikor."
Ezek után érthetetlen - szakmailag érthetetlen, politikai szempontból teljesen egyértelmű -, miért próbálják a lexikális tudást mérő TIMSS-felmérés eredményeit belekeverni a csúfos eredményekbe. Mint korábban írtunk róla, ezen a felmérésen a magyar diákok átlag felett teljesítettek. Míg azonban a PISA a tudás gyakorlati hasznát kéri számon, a TIMSS inkább a bebiflázott tudás felmondására szorítkozik. Nem kérdés, hogy később egy munkahelyen mire lesz szükség: fel tudod-e mondani a kerület pontos definícióját, vagy le tudod-e mérni, milyen hosszú kerítésre lesz szükségünk?
Egy másik kérdés viszont megválaszolatlan: ha mindenki tudja, mi a cél, miért kerülünk egyre távolabb tőle?
Még egy fontos megállapítás elhangzott a tegnapi beszélgetésen. Andor László, aki korábban foglalkoztatásért felelős EU-biztos volt, azt mondta, nem a diákok teljesítettek rosszul a PISA-teszten, hanem az oktatási rendszer. Persze a kormánynak erre is van magyarázata: "a PISA 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében". Akkor vajon kire kenné a bukást a kormány? A diákokra?
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
