„Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – indokolt egyikük.
„Te tetted ezt, király!” – írták mellé.
Szinte minden tárgy oktatójából hiány van a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
„Nem egy iskolában, ahol központi felvételit szerveznek, úgy vannak vele, hogy már nem kérdeznek fizikát, angolt, mert a gyerekek nagy része úgy jön, hogy negyedik osztály óta nincs angoltanáruk, fizikatanáruk pedig nem is volt” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a Népszavának.
Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a parlamentnek kedden benyújtott pedagóguséletpálya-törvényről (státusztörvény) beszélt az M1 műsorában.
Még véget sem ért a 2022/2023-as tanév, de már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közszolgállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg a státusztörvény benyújtása is tovább rontott. A kérdés elsősorban az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.
Tavaly hatezer pedagógus mehetett vissza tanítani nyugdíj mellett, de sokan csak heti néhány órában.
Korábban ez a kérdés nem merült volna fel az elsődleges szempontok között, amit figyelembe kell venniük a szülőknek az iskolaválasztáskor. A jelenlegi pedagógushiány mellett azonban nem elhanyagolható, hogy lesz-e, aki tanítsa a gyerekeket a kiválasztott iskolában.
Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki hétfőn tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
Egy éve volt az első sztrájk - a Pedagógus Egység jövő héten tart majd akciót a Hősök terén.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
A tanév eleje óta komoly kérdés az országos tanárhiány. A szeptember óta tartó tüntetéssorozatoknak és tiltakozásoknak az egyik központi kérdése: ki fog tanítani. Megnéztük, hány szabad állás van most a közoktatásban.
Hány diák jut egy tanárra Magyarországon, Finnországban vagy éppen Németországban. A nap grafikonja.
Így lett bő 30 év alatt majdnem 100 ezer általános iskolai tanárból mindössze 74 ezer - friss statisztika a tanárok számáról.
