Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány

Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.

  • Tarnay Kristóf

A csütörtöki, kormányinfónak nevezett sajtóeseményen az ATV rákérdezett annak a gyömrői általános iskolának a helyzetére, ahol két osztálynak nincs még tanterme, pedig jövő pénteken indul a tanév. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu tudósítása szerint nem tudott többet mondani annál, hogy a belügytől a helyzet megoldását várják. Arról is beszélt, úgy tudja, vannak olyan területek, ahol az utóbbi évek népességmozgása miatt nagyobb osztályok vannak, ilyen Pest megye, de vannak olyanok is, ahol azzal kínlódnak, hogy a legkisebb osztálylétszámot elérjék.

A csatorna munkatársa rákérdezett a tanárhiányra is, ám Gulyás szerint nincs olyan, bár azt elismerte, hogy bizonyos szakokon nehéz tanárt találni. Elmondása szerint ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ennek a helyzetnek a megoldását várják az oktatási kormányzattól – tette hozzá. A tanárok száma 2001 óta nem csökkent jelentősen, a gyerekek száma viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve, csak bizonyos szaktárgyakra nehezebb tanárt találni – összegzett.

A miniszter az Index kérdésére Erasmus-ügyben az Európai Bizottság jogi álláspontját várják. Szerinte ugyanis az álláspontjukak nincs jogi alapja csak, „jobban szeretik a többi tagállam hallgatóit, mint a magyarokat”. Gulyás úgy fogalmazott, „azt gondoltuk, hogy Európában ez a korszak letűnt”. Hozzátéve: bár a testület azt ígérte, eljuttatja az álláspontját a kormánynak, a kancelláriaminiszter szerint egyelőre még nyaralnak. Emellett Gulyás ismét arra kérte a baloldali EP-képviselőket, hogy „ne akadályozzák a tanári bérek emelését”, amit 2029-ig vállaltak.

Gulyás később azt is hozzátette, "maximálisan" gördülékeny iskolakezdésre számítanak a 2023/24-es tanévben.

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.