Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány

Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.

  • Tarnay Kristóf

A csütörtöki, kormányinfónak nevezett sajtóeseményen az ATV rákérdezett annak a gyömrői általános iskolának a helyzetére, ahol két osztálynak nincs még tanterme, pedig jövő pénteken indul a tanév. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu tudósítása szerint nem tudott többet mondani annál, hogy a belügytől a helyzet megoldását várják. Arról is beszélt, úgy tudja, vannak olyan területek, ahol az utóbbi évek népességmozgása miatt nagyobb osztályok vannak, ilyen Pest megye, de vannak olyanok is, ahol azzal kínlódnak, hogy a legkisebb osztálylétszámot elérjék.

A csatorna munkatársa rákérdezett a tanárhiányra is, ám Gulyás szerint nincs olyan, bár azt elismerte, hogy bizonyos szakokon nehéz tanárt találni. Elmondása szerint ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ennek a helyzetnek a megoldását várják az oktatási kormányzattól – tette hozzá. A tanárok száma 2001 óta nem csökkent jelentősen, a gyerekek száma viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve, csak bizonyos szaktárgyakra nehezebb tanárt találni – összegzett.

A miniszter az Index kérdésére Erasmus-ügyben az Európai Bizottság jogi álláspontját várják. Szerinte ugyanis az álláspontjukak nincs jogi alapja csak, „jobban szeretik a többi tagállam hallgatóit, mint a magyarokat”. Gulyás úgy fogalmazott, „azt gondoltuk, hogy Európában ez a korszak letűnt”. Hozzátéve: bár a testület azt ígérte, eljuttatja az álláspontját a kormánynak, a kancelláriaminiszter szerint egyelőre még nyaralnak. Emellett Gulyás ismét arra kérte a baloldali EP-képviselőket, hogy „ne akadályozzák a tanári bérek emelését”, amit 2029-ig vállaltak.

Gulyás később azt is hozzátette, "maximálisan" gördülékeny iskolakezdésre számítanak a 2023/24-es tanévben.

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.