A pedagógusképzést elkezdőknek csak töredéke, 1884 ember kezdett újonnan pedagógusként dolgozni a köznevelésben a 2022/2023-as tanévben, közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal. A kevés pályakezdő oktatót azzal érdemes összevetni ugyanis, hogy az ötéves pedagógusképzést tavaly befejező és munkába álló pedagógusok többsége 2017-ben kezdhette meg tanulmányait. Amikor is a felvi.hu adatai alapján az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót pedig fel is vettek.
Tehát nekik most kevesebb, mint a negyedük állt munkába a közoktatásban.
A nemrég nekünk is nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató erre az arányra úgy reagált: a hivatásukat az elmúlt tanévben elkezdő pedagógusok száma nagyon alacsony, sőt „kifejezetten tragikus”, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a pályakezdők egy része már az első éveket követően, a gyakornoki idő lejárta után pályaelhagyó lesz. Hangsúlyozta: ilyen kevés pályakezdővel még a nyugdíjba vonulókat sem lehet pótolni, ugyanis évente a pedagógusok körülbelül egy harmincötöde lesz nyugdíjas, ami átlagosan 3-4 ezer főt jelent.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelési Információs Rendszer adataira hivatkozva azt mondta a lapnak ugyanakkor, hogy idén ennél is többen lehetnek, várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Hozzátéve: ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba – vagyis a tényleges nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd.
Közben egy hónap alatt a duplájára nőtt az iskolai ás óvodai álláshirdetések száma. A lap kereste az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK), hogy hány iskolában mondott fel egyszerre több pedagógus is az utóbbi hetekben, illetve a státusztörvény benyújtása óta, ám azt írták, ilyen adatoknak nem adatgazdái. Kérdés, hogy ha így van, mire alapozták korábban, hogy a pedagógusok felmondásának ügyében nem tapasztalnak semmilyen „rendkívüli mozgást”.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy mennyire lecsökkent a pedagógusképzésekre jelentkezők száma a közelmúltban, akkor riasztó előrejelzést kaphatunk a státusztörvény miatti elégedetlenség által amúgy is súlyosbított pedagógushiányról. Jelentkezésekben 2020 volt a mélypont, amikor alig több mint 11 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük mindössze 6426 hallgatót vettek fel. Idén 18,7 ezren jelentkeztek. Ez ugyan növekedés, de jelentősnek csak az elmúlt pár évhez viszonyítva nevezhető.
(Kiemelt kép: Huszár Dávid)
