Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
A pedagógusképzést elkezdőknek csak töredéke, 1884 ember kezdett újonnan pedagógusként dolgozni a köznevelésben a 2022/2023-as tanévben, közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal. A kevés pályakezdő oktatót azzal érdemes összevetni ugyanis, hogy az ötéves pedagógusképzést tavaly befejező és munkába álló pedagógusok többsége 2017-ben kezdhette meg tanulmányait. Amikor is a felvi.hu adatai alapján az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót pedig fel is vettek.
Tehát nekik most kevesebb, mint a negyedük állt munkába a közoktatásban.
A nemrég nekünk is nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató erre az arányra úgy reagált: a hivatásukat az elmúlt tanévben elkezdő pedagógusok száma nagyon alacsony, sőt „kifejezetten tragikus”, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a pályakezdők egy része már az első éveket követően, a gyakornoki idő lejárta után pályaelhagyó lesz. Hangsúlyozta: ilyen kevés pályakezdővel még a nyugdíjba vonulókat sem lehet pótolni, ugyanis évente a pedagógusok körülbelül egy harmincötöde lesz nyugdíjas, ami átlagosan 3-4 ezer főt jelent.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelési Információs Rendszer adataira hivatkozva azt mondta a lapnak ugyanakkor, hogy idén ennél is többen lehetnek, várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Hozzátéve: ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba – vagyis a tényleges nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd.
Közben egy hónap alatt a duplájára nőtt az iskolai ás óvodai álláshirdetések száma. A lap kereste az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK), hogy hány iskolában mondott fel egyszerre több pedagógus is az utóbbi hetekben, illetve a státusztörvény benyújtása óta, ám azt írták, ilyen adatoknak nem adatgazdái. Kérdés, hogy ha így van, mire alapozták korábban, hogy a pedagógusok felmondásának ügyében nem tapasztalnak semmilyen „rendkívüli mozgást”.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy mennyire lecsökkent a pedagógusképzésekre jelentkezők száma a közelmúltban, akkor riasztó előrejelzést kaphatunk a státusztörvény miatti elégedetlenség által amúgy is súlyosbított pedagógushiányról. Jelentkezésekben 2020 volt a mélypont, amikor alig több mint 11 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük mindössze 6426 hallgatót vettek fel. Idén 18,7 ezren jelentkeztek. Ez ugyan növekedés, de jelentősnek csak az elmúlt pár évhez viszonyítva nevezhető.
(Kiemelt kép: Huszár Dávid)
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
