Békéscsabai felsőoktatás: valami zajlik a háttérben
Kérdés, mi lesz a békéscsabai felsőoktatással, ha a SZIE már nem tudja finanszírozni.
Kérdés, mi lesz a békéscsabai felsőoktatással, ha a SZIE már nem tudja finanszírozni.
Ezek után hogyan hihetünk a Rétvári Bencének, aki szerint évről évre nőnek a források.
Az EMMI államtitkára olyan uniós adatokból idézett, amelyek mást mutatnak az oktatás finanszírozásáról az általa vázolt képhez képest.
Az államtitkár kicsit másképp emlékszik az eltelt évekre.
Egy elkészült friss jelentés szerint hosszú évek után először nőttek az EU-ban az oktatásra fordított kiadások. Mivel a menekültek többsége 34 év alatti, így nagy esélyt látnak az oktatáson keresztüli integrációjukra.
Számos adat látott napvilágot a közelmúltban a magyar oktatási rendszerről, de néhánynak nem szentelt elég figyelmet a közösség.
A legfrissebb OECD-jelentés a tanári fizetésekben mutat érdemi javulást, bár az utolsó helyről indulva nem akkora meglepetés, ha előrébb léptünk a nemzetközi összehasonlításban. Az oktatási államtitkár ajavuló tendenciákat emelte ki, de mindegyiknek van árnyoldala.
Az egy tanulóra eső források tekintetében is a hátsó mezőnyben kullogunk a 2013-as adatok szerint, de az oktatás GDP-arányos finanszírozása volt igazán katasztrofális.
Az olimpia nyitóünnepségének közelsége kiélezte a feszültséget a rendezvény miatt hatalmas költekezésbe fogó kormányerők, valamint azok között a diákok között, akik inkább az oktatásban, a kultúrában és az egészségügyben látnák a milliárdokat.
Nem telt el úgy hét az elmúlt 6 évből, hogy ne hallottunk volna a magyar gazdaság fejlődéséről. Azonban fejlődés esetén törvényszerű lehetne, hogy az új források jelentős részét a jövőbe, vagyis az oktatásba forgassák, mint a legjobban megtérülő befektetésbe. A magyar kormány első ciklusában biztosan nem így tett, ami legalább négy évfolyam diákjainak tanulmányait befolyásolta.
Ősztől a szakgimnáziumot megkezdők számára eljöhet a vendéghallgatói ingázás ideje, ha később más tárgyból szeretnének érettségit tenni- derül ki Palkovics László oktatási államtitkárral készült interjúból. Az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz. Az államtitkár egyértelmű sikerekről beszélt az oktatás finanszírozása kapcsán, úgy véli, hogy a jövőbeli működésben sem lesz hiány. Az önkormányzatokkal közös rendszer felszámolása is tiszta viszonyokat teremt szerinte, így elégedetlenség esetén egyértelműen az állam ellen lehet tüntetni.
Hónapokon keresztül kommunikálta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a GDP 6,14 százalékát költjük oktatásra. Megkérdeztük, hogy ez hogyan jön össze: uniós forrásokkal és a polgárokra rótt tandíjakkal, összeollózott költségvetési tételekkel.
Tudták, hogy kevés a pénz a Klik működésére, de minden ment tovább, most 120 milliárdot kell emiatt többletként az oktatásra fordítani.
Pontot tett a számháború végére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az egész oktatási ágazat nem 100, nem 130 vagy 143, hanem 270 milliárddal kap többet jövőre. Az elmúlt évek alultervezettségének mehet elébe a kormány a vártnál nagyobb bővítéssel, de jövőre még marad a Klik intézménye is.
Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.
Zajlik a 2017-es költségvetés tervezése, tehát végleges számokkal még nem lehet találkozni, de Palkovics László államtitkár szerint jelentős forrásokat tudnak csoportosítani az oktatás számára.
Az államtitkár szerint a kormány jelenleg is a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, bár ezt nagyon nem úgy számolják, ahogy szeretné. Nem ez volt az első nyakatekert számmágiája a kormánynak.