Heti Rétvári: Csakazértsem volt forráskivonás az oktatásban

Az EMMI államtitkára olyan uniós adatokból idézett, amelyek mást mutatnak az oktatás finanszírozásáról az általa vázolt képhez képest.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Magyarországon szépen, évről évre, folyamatosan emelkedik, amit az oktatásra fordítunk. Ezt nem csak mi mondjuk, hanem a brüsszeli Eurostat-adatokból dolgozó ottani oktatási szakemberek is.

- nyilatkozta kedd este a Klubrádiónak Rétvári Bence államtitkár. Előtte megjegyezte, hogy az Eurostat adatai igazolják, hogy a 2010-2011-es lemaradásunkat mára ledolgozta az ország az oktatás GDP-arányos finanszírozásában, sőt többet is költünk az átlagnál.

A folyamatos emelkedés helyett azonban 2012-2013 volt az oktatás finanszírozásának mélypontja. Rétvárinak abban igaza van, hogy mára - részben az oktatással kapcsolatos 2016-os tiltakozások hatására - többet költünk oktatásra, ám azt kihagyta, hogy a mélypontot a kormánytöbbség idézte elő. Az első kedvezőbb adatok 2014-ből származtak, erről ír a 2016-os Oktatási és Képzési Figyelő:

Az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5%-kal emelkedett 2014-ben, az előző három év csökkenését követően. E kiadások magukban foglalják  az ágazatra szánt uniós források felhasználását.

Tehát az általa idézett jelentés is 2010-től 2013-ig tartó forráskivonásról ír, ennek kompenzációjaként lehet tekinteni a 2014-ben kezdődött emelkedésre - erről korábban mi is beszámoltunk egy korábbi Heti Rétváriban.

Az államtitkár olyan finanszírozási adatokat vesz alapul, melyhez az EU is hozzájárult támogatásokkal, vagyis nem önerőből teljesítette a jobb számokat az ország. Hozzátennénk, hogy a mindenki által mérvadónak tekintett OECD-felmérés pont ezért csak a saját forrásokat számítja, amit egy ország az oktatására áldoz. Hogy erről hogyan matekozik a kormány, korábban itt írtunk.

Heti Rétvári: A szegények saját jövedelmükből tengődnek, köztük az iskolából kiesettek

Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek. Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.