Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek.
Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.
Rögtön a hivatalos vitát megelőző bemelegítésnél Bangóné Borbély Ildikóval keveredett párbeszédbe az államtitkár. Az MSZP politikusa szerint a lakosság 44 százaléka él szegénységben - írja az MTI tudósítása. Okolta a tankötelezettség 18-ról 16 évre történt korábbi leszállítását, amellyel sokan szorulnak ki az ellátásból, és 220 ezerre tette a veszélyeztetett gyermekek számát.
Az EMMI hosszú idő után néhány hete tette közzé saját adatait, miszerint 42 ezer 16-17 éves fiatal hagyta el az iskolát. Jelentős részük hátrányos helyzetű, legtöbbjük előtt szakma hiányában csak a közmunka jelent megélhetést.
Ennek tudatában Rétvári mégis úgy nyilatkozott, hogy a kormány egyik legnagyobb erénye, hogy "nem halat adott az embereknek, hanem megtanította őket halászni", 600 ezer ember már nem segélyből tengődik, hanem saját jövedelméből. Szólt még azokról az intézkedésekről, amelyet a kormány tett a családok érdekében.
Felmerül a kérdés, hogy az a legalább 42 ezer fiatal valóban "megtanult-e halászni". Az a sajátos megfogalmazás is szót érdemel, miszerint már nem segélyből - hanem a közmunkaprogramon keresztül ugyanúgy közpénzből -, saját jövedelmükből tengődnek az emberek. 600 ezren.
A családok javára tett intézkedések valóban széleskörűek voltak, ám nem egy esetben visszaütött:
Tantermeket, uszodákat és komplett iskolákat ígér a kormány
Országszerte 24 helyen tanterem, 24 tanuszoda, 25 tornaterem és öt komplett iskola épül a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szocialista Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdésére.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
