Nem a jövőbe fektetett a kormány: az oktatás költségvetésének két legfontosabb táblája

Nem telt el úgy hét az elmúlt 6 évből, hogy ne hallottunk volna a magyar gazdaság fejlődéséről. Azonban fejlődés esetén törvényszerű lehetne, hogy az új források jelentős részét a jövőbe, vagyis az oktatásba forgassák, mint a legjobban megtérülő befektetésbe. A magyar kormány első ciklusában biztosan nem így tett, ami legalább négy évfolyam diákjainak tanulmányait befolyásolta.

  • Eduline
Palkovics László oktatási államtitkár.
Mónus Márton

Összesített formában 2014-ig terjedően közölte az összes állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó költségvetési beszámolókból származó pénzügyi adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Bár a kormány egyértelműen azt kommunikálta, hogy a haza GDP a 2008-as válságot követő stabilizáció után emelkedett, ez egyáltalán nem járt az oktatásra fordított költségek növelésével.

Az 2006. évet követően fokozatosan szétnyílt az olló. Bár a válságból kilábalni próbáló gazdaság 2010-ig megpróbálta kigazdálkodni, hogy legalább a források összege ne csökkenjen, A Fidesz 2010-es kormányra kerülését követően inkább a forrásokból való részesedés csökkenése jellemzi az oktatási szektort, ami a 2013-as mélypontig tartott. Ekkor hozták létre a Kliket, valamint ebben az évben érintette leginkább a felsőoktatást a forráselvonás. Ez 2014-ben egy hatalmas korrekciót igényelt.

EMMI

A második ábra az oktatás GDP-arányos változását mutatja, valamint a különböző egységek részesedését a forrásokból. Itt is szembetűnő a finanszírozás csökkenése, 2014-ben az oktatásra fordított források nem érték el a GDP 4 százalékát sem. Míg a felsőoktatás részesedése meglehetősen stagnált a millennium óta, a közoktatás sokkal komolyabb változásokon esett át.

EMMI

Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy szegény családban a zsebpénzosztást: míg a legidősebb testvér, ha a kevésből is, de mindig tudhatta, hogy mennyi részt kaphat, addig a középső gyerek (közoktatás) mindig másképp részesült a pénzből. Gondolhatjuk, hogy mennyire tette ez tervezhetővé a rendszert, amelynek minden gyerek tudásának megalapozását kellene szolgálnia.

Rétvári megint nem találta el a számokat

Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról. "Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet - fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.