Nem a jövőbe fektetett a kormány: az oktatás költségvetésének két legfontosabb táblája

Nem telt el úgy hét az elmúlt 6 évből, hogy ne hallottunk volna a magyar gazdaság fejlődéséről. Azonban fejlődés esetén törvényszerű lehetne, hogy az új források jelentős részét a jövőbe, vagyis az oktatásba forgassák, mint a legjobban megtérülő befektetésbe. A magyar kormány első ciklusában biztosan nem így tett, ami legalább négy évfolyam diákjainak tanulmányait befolyásolta.

  • Eduline
Palkovics László oktatási államtitkár.
Mónus Márton

Összesített formában 2014-ig terjedően közölte az összes állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó költségvetési beszámolókból származó pénzügyi adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Bár a kormány egyértelműen azt kommunikálta, hogy a haza GDP a 2008-as válságot követő stabilizáció után emelkedett, ez egyáltalán nem járt az oktatásra fordított költségek növelésével.

Az 2006. évet követően fokozatosan szétnyílt az olló. Bár a válságból kilábalni próbáló gazdaság 2010-ig megpróbálta kigazdálkodni, hogy legalább a források összege ne csökkenjen, A Fidesz 2010-es kormányra kerülését követően inkább a forrásokból való részesedés csökkenése jellemzi az oktatási szektort, ami a 2013-as mélypontig tartott. Ekkor hozták létre a Kliket, valamint ebben az évben érintette leginkább a felsőoktatást a forráselvonás. Ez 2014-ben egy hatalmas korrekciót igényelt.

EMMI

A második ábra az oktatás GDP-arányos változását mutatja, valamint a különböző egységek részesedését a forrásokból. Itt is szembetűnő a finanszírozás csökkenése, 2014-ben az oktatásra fordított források nem érték el a GDP 4 százalékát sem. Míg a felsőoktatás részesedése meglehetősen stagnált a millennium óta, a közoktatás sokkal komolyabb változásokon esett át.

EMMI

Ezt érdemes úgy elképzelni, mint egy szegény családban a zsebpénzosztást: míg a legidősebb testvér, ha a kevésből is, de mindig tudhatta, hogy mennyi részt kaphat, addig a középső gyerek (közoktatás) mindig másképp részesült a pénzből. Gondolhatjuk, hogy mennyire tette ez tervezhetővé a rendszert, amelynek minden gyerek tudásának megalapozását kellene szolgálnia.

Rétvári megint nem találta el a számokat

Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról. "Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet - fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna