ChatGPT az iskolapadban: puskázásra vagy tanuláshoz használják a diákok?

Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mire használják ma a ChatGPT-t: csalásra, tanulásra, vagy egyszerűen csak gyorsabb gondolkodásra. A kép jóval árnyaltabb, mint hinnénk.

Amikor az MI beköltözött a tolltartóba

Az elmúlt években egyre több diák fordul ChatGPT-hez és hasonló mesterséges intelligenciákhoz beadandók, esszék, sőt akár vizsgára való felkészülés során is. Ez azonban nem a klasszikus másolás új formája: nem létező forrásokból bemásolt szövegekről van szó, hanem olyan válaszokról, amelyeket „senki nem írt”, mégis meglepően jól strukturáltak és gördülékenyek.

Sokan úgy gondolták, hogy ezzel a hagyományos plágiumellenőrzés ideje lejárt. A statisztikák azonban mást mutatnak. Bár a klasszikus, Ctrl+C–Ctrl+V típusú csalás valóban visszaszorulóban van, az MI-hez köthető visszaélések száma látványosan emelkedik.

Egy, az Egyesült Királyságban készült felmérés 130 egyetem adatait elemezte. A 2023–2024-es tanévben mintegy hétezer olyan esetet azonosítottak, amely mesterséges intelligencia használatához volt köthető. Ez ezer hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent – szemben az egy évvel korábbi 1,6-tal. Az előrejelzések szerint az idei tanévben ez az arány akár 7,5-re is nőhet.

Mindeközben a hagyományos plágium aránya meredeken csökken: míg 2019–2020-ban az összes csalási eset kétharmadát tette ki, addig 2023–2024-ben már csak 15,2, az idei tanévben pedig mindössze 8,5 eset jut ezer diákra.

Mit mutatnak a magyar adatok?

2025 áprilisában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 2024 őszén végzett kutatásának eredményeit, amelyben több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg a mesterséges intelligenciáról. A válaszok alapján a magyar fiatalok többsége kifejezetten nyitott és kíváncsi az MI-re, még ha némi bizonytalanság is érződik bennük.

A megkérdezettek 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. A legfiatalabbak – a 13 évesek – körében még alacsonyabb a használat aránya, míg a 16 évesek vezetik a listát.

A diákok 71,3 százaléka vallotta azt, hogy iskolai feladatok megoldásához is igénybe vette már ezeket az eszközöket. A növekedés különösen látványos: míg 2023-ban a fiatalok 37 százaléka próbált ki MI-alapú alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.

Mesterséges intelligencia használatára készítik fel a görög középiskolai tanárokat

A kutatás arra is rávilágított, hogy bár a fiatalok úgy érzik, felismerik az MI által generált hamis vagy félrevezető tartalmakat, ez a gyakorlatban nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy már hitt valódinak olyan tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mesterséges intelligencia készítette.

Összességében a felmérés szerint a magyar fiatalok többsége hasznos eszközként tekint az MI-re, és leginkább érdeklődéssel fordul felé, miközben tisztában van a lehetséges kockázatokkal is. A mesterséges intelligencia egyre természetesebb részévé válik a diákok mindennapjainak – különösen az iskolai munka és az online térben való tájékozódás során.

"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

Mi is megkérdeztük a diákokat

Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mennyire épült be a ChatGPT a mindennapjaikba. Spoiler: nem mindenki íratja meg vele a házi feladatát, de sokaknál már alapértelmezett „első kérdezett”.

Volt, aki teljesen természetesnek vette a használatát:

Konkrétan mindenre. Ha nem tudok valamit, előbb kérdezem meg a ChatGPT-t, mint hogy beírjam a Google-be. Tanulásra viszont nem nagyon használom.

Más ennél jóval direktebben fogalmazott:

Megíratom vele a házimat, amikor nincs időm vagy nem értem a feladatot.

Akadt olyan diák is, aki inkább alkalmi segítségként tekint rá:

Random kérdésekre használom, de tanuláshoz ritkán. Inkább marad a Google.

 

@eduline.hu Megkérdeztük a diákokat az Educatio Kiállításon, hogy mire használják a ChatGPT-t a tanulásban. Van, aki még a dolgozatíráshoz is segítségül hívja������ #chatgpt #tanulas #gimi #educatiokiállítás #Nublê ♬ Funk It Up - Official Sound Studio

Többen hangsúlyozták, hogy nem kész megoldásokat kérnek, hanem ötleteket, magyarázatokat vagy forrásokat:

Esszét nem íratok vele, inkább ötleteket kérek, vagy hogy hol érdemes utánanézni egy témának.

Mások kifejezetten kiegészítő eszközként használják:

Németül tanulom a történelmet, fogalmak fordításához szoktam használni, de mindig leellenőrzöm.

És volt, aki szerint bizonyos tantárgyaknál egyszerűen hatékonyabb magyarázatot ad:

Van olyan tárgy, amit nem tanítanak jól. Ilyenkor megkérem, hogy magyarázza el részletesen, csináljon vázlatot. Így sokkal könnyebb megtanulni.

A diákok válaszaiból egyértelműen kirajzolódik: a ChatGPT nem feltétlenül csak „csalóeszköz”, sokkal inkább egy újfajta tanulási segéd – legalábbis azok számára, akik tudatosan használják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.