Nem tudod, milyen pályát válassz? A DPR új felületei segíthetnek

A továbbtanulás és a pályaválasztás komoly döntés, amelyhez nem árt minél több megbízható információ. Ebben nyújtanak segítséget az Oktatási Hivatal által bemutatott új, interaktív adatvizualizációs felületek, amelyek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataira épülnek.

A Diplomántúl portálon elérhető öt új eszköz közérthető módon segít eligazodni a felsőoktatási képzések kínálatában, valamint abban, hogy az egyes diplomák milyen munkaerőpiaci lehetőségeket nyitnak meg rövid és hosszabb távon - írja az Oktatási Hivatal.

A top tíz legjobban fizető mesterdiplomával a pályakezdők minimum 900 ezer forintos bruttó átlagbérre számíthatnak

Milyen újdonságokat találtok az oldalon?

1. Diplomás Karrier Összehasonlító

Az összehasonlító felület segítségével két képzési terület vagy akár konkrét szakok is egymás mellé helyezhetők. Megismerhető egy-egy képzés rövid és hosszabb távú munkaerőpiaci alakulása, valamint az is, hogy miben tér el egy alapképzés és egy mesterképzés kimenete.

2. Térségi Továbbtanulási Irányok

Ez a riport azt mutatja meg, hogy az egyes vármegyékből vagy járásokból érkező friss diplomások milyen tanulmányi utat jártak be, vagyis honnan hová vezetett az oktatási pályájuk.

3. Képzési sikeresség

A felület azt vizsgálja, hogy egy adott képzés vagy képzési terület végzettjei milyen munkaerőpiaci helyzetbe kerülnek: mennyire tudnak elhelyezkedni, és milyen foglalkoztatási jellemzők írják le őket.

4. Diplomás Mobilitási Térkép

A mobilitási térkép három szempont mentén követi nyomon a diplomások útját:

  1. honnan érkeznek,
  2. hol tanulnak,
  3. a végzés után hol élnek.

Így jól kirajzolódik, hogyan alakul a diplomások földrajzi mozgása az országon belül.

5. Felsőfokú Munkaerőtérkép

A portál segítségével megismerhető, hogy az egyes végzett évfolyamok diplomásai a képzés után mely vármegyékben vagy járásokban élnek, mit tanultak és milyen munkakörökben dolgoznak. Az adatok területi bontásban mutatják meg a felsőfokú végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.