Pontot tett a számháború végére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az egész oktatási ágazat nem 100, nem 130 vagy 143, hanem 270 milliárddal kap többet jövőre. Az elmúlt évek alultervezettségének mehet elébe a kormány a vártnál nagyobb bővítéssel, de jövőre még marad a Klik intézménye is.
Kicsit alámerülünk a számok tengerében, hiszen elkészítette a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. Az oktatásban évek óta rendszeres alultervezettség volt jellemző, alkalmanként megdöbbentő számokkal. Ebben benne van, hogy a kormánynak is ki kellett tanulnia, hogy mennyi kellhet a Klik működésére, a hiányt rendszeresen a költségvetési tartalékból pótolta, ha nem is mindet - elég csak a jelenlegi állapotokat nézni.
A problémát az okozza, hogy a 2016-os költségvetés is úgy készült el, hogy még nem fejeződött be 2015-ben a 2014-es év zárszámadása. Bár hozzávetőleges összegekkel tudott számolni a kormány, mégis alaposan alálőttek korábban. A 2017-es költségvetésben az oktatásnál megtörnék ezt a gyakorlatot, ugyanis a tegnap bejelentett 270 milliárdos forrásbővülés egyensúlyi helyzet kialakítására is elegendő lehet.
Az Állami Számvevőszék 2015-ben figyelmeztette a kormányt a 2016. évi költségvetés benyújtásakor, hogy a korábbi években is 8 százalékkal alul tervezték a rendszer költségeit - ekkor ugye még nem állt rendelkezésre az ÁSZ-nak sem a 2014-es zárszámadás, amiben látszik, hogy nem 8, hanem 19 százalékos volt a valós kiadás, ez hatalmas alultervezés. A hiányt a költségvetés tartalékából és átcsoportosításokból próbálta a kormány fedezni, de ez is csak arra volt elég, hogy 17 milliárdon tartsa a Klik adósságait, amit 2016. év elején már nem tudtak tovább tologatni.
A rendezés kedvéért a Klik év végére tervezett költségvetéséből hoztak előre 37 milliárdot. Ez az összeg természetesen hiányozni fog az idei költségvetésből, de Palkovics László korábban úgy nyilatkozott az ATV-nek, hogy ennek meg van a fedezete. Ekkor már arról szóltak a hírek, hogy a korábban bejelentett 100 milliárdos forrásbővülés helyett 130 juthat majd oktatásra, vagyis a 2016 végén keletkező hiányt egyszerűen áttolták a 2017-es költségvetésbe. Később ezt a számot már 143 millárdra módosították.
A 143-ból nagyjából 100 milliárd egy része adósságrendezésre, a fenntartói rendszer átalakítására szánják. Ez az összeg már magában foglalta volna a 2013-ban elfogadott pedagógus életpályamodellben meghatározott fizetésemelést, valamint a közelmúltban kihirdetett oktató-nevelő munkát segítők bérrendezését is. Varga Mihály az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában bejelentette, hogy 240 milliárd a teljes forrásbővülés. Később a Klik átalakításáról, nem megszüntetéséről beszélt:
Teljesen mindegy, hogy Klik-nek nevezzük, vagy nem Klik-nek
- fogalmazott a miniszter. Ezt magyarázza az is, hogy a Klik még tételesen szerepel a jövő évi költségvetésben is, közvetlen kiadásait 540 milliárd forintban határozták meg., ami a fentebbi táblázatban található adatok szerint kevesebb, mint a 2016-os tervezetben volt. Érdekesség, hogy a megszüntetésre ítélt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is szerepel a listán 5 milliárdos költségvetéssel.
A felsőoktatásra a tervek szerint 43 milliárd forintos forrásbővülést ígért a kormány a keretből, így elérheti a rendszer finanszírozása a 240 milliárdot. Korábban beszámoltunk Nahalka István oktatáskutató számításáról, hogy ez az összeg is alacsony. 2003-ban a felsőoktatás finanszírozása 210 milliárd volt, az infláció miatt így a 2017-es 240 milliárd valójában csak 144-nek felel meg.
Összesen tehát 143 milliárd extra forrás sorsáról tudunk biztosan, hogy mire költheti a kormány a tervezett 270-ből az oktatásban jövőre. A 240-ből fennmaradó 97 milliárdot így egy kielégítőbb rendszer működésére lehet fordítani, azaz az oktatás közelebb kerülhetünk ahhoz az állapothoz, hogy ne hiányozzon a kréta a termekből.
A források pontos felhasználásáról egyeztetésekbe kezd az NGM és az EMMI a szakszervezetekkel és a többi szakmai érintettel, hogy bérfejlesztésre, működésre és fejlesztésre pontosan mennyit fordítsanak.
Az érdekesebb tételek között található:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
