Ezek után hogyan hihetünk a Rétvári Bencének, aki szerint évről évre nőnek a források.
A EMMI oktatásért felelős államtitkársága a december 9-én tette közzé az Oktatási pénzügyi adatok jelentését, mely igencsak siralmas képet fest a magyar oktatás finanszírozásáról - szúrta ki a 444. Rétvári Bence államtitkártól például már megszokhatta a közvélemény, hogy mindig a növekvő számokról és a nagyobb összegekről nyilatkozik, ám az adatok közötti, számára kedvező válogatás oda vezetett, hogy önmagának is ellentmondott, ráadásul olyan pénzekről is beszél, melyek az Európai Unió kasszájából származnak, nem magyar forrásból.
Az EMMI saját jelentését vélhetően már nem tudja látványosan félremagyarázni. Az 1995-től mért adatok szerint a kiindulási évben még a GDP 5,3 százalékát költötte a magyar kormány oktatásra (a Bokros-csomag elfogadása ellenére). Ezt követően csak 2002-2003-ban költött többet a kormány, majd elvált az oktatás finanszírozása a GDP növekedésétől. A mélypontra 2013-ban került sor a II. Orbán-kormány idején, mikor a GDP 3,9 százalékát költötték oktatásra.
A II. Orbán-kormány és az azt követő időkben mért legmagasabb finanszírozási adat 4,4 százalék volt 2015-ig. Az OECD minden országban 6 százalékos finanszírozást tartana megfelelőnek.
Rétvári Bencének abban igaza van, hogy milliárdos nagyságrendben többet költünk oktatásra, csakhogy a GDP változása miatt ez statisztikailag nem sokat számít, ha a korábbi adatokhoz kell hasonlítanunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
