Kérdés, mi lesz a békéscsabai felsőoktatással, ha a SZIE már nem tudja finanszírozni.
A békéscsabai campus sorsáról egyeztetett csütörtökön Budapesten Szarvas Péter és Kiss Tibor, Békéscsaba polgármestere és alpolgármestere, többek között államtitkárokkal és a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem vezetésével - erről a Beol értesült.
Arról azonban nem született döntés a portál szerint, hogy melyik intézmény venné át a békéscsabai campust, ha egyáltalán sor kerül ilyesmire.
Békéscsabán régóta csökken a hallgatói létszám, amit a Szent István Egyetem már nem tud megoldani, így kérdésessé vált a gazdasági főiskolai képzés jövője.
Korábban írtunk arról, miért nem tud egyezségre jutni az egyetem és az önkormányzat. Előbbi utóbbitól azt várja, hogy jobban járuljon hozzá a képzés fenntartásához.
Békéscsaba lehet az egyetlen megyeszékhely, ahol nem lesz felsőoktatás
Hónapok óta aggodva beszélnek a békési megyeszékhely oktatói a Szent István Egyetemhez tartozó vidéki intézmény jövőjéről. A városvezetés lépne, új fenntartót keresnek, mert a SZIE meg szeretne válni a békéscsabai intézménytől. Tavaly novemberben jutott el az Eduline szerkesztőségéhez az első információmorzsa, miszerint veszélyben van a főleg gazdasági és pénzügyi képzéseket nyújtó békéscsabai felsőoktatás jövője.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
