Békéscsaba lehet az egyetlen megyeszékhely, ahol nem lesz felsőoktatás

Hónapok óta aggodva beszélnek a békési megyeszékhely oktatói a Szent István Egyetemhez tartozó vidéki intézmény jövőjéről. A városvezetés lépne, új fenntartót keresnek, mert a SZIE meg szeretne válni a békéscsabai intézménytől.

  • eduline/mti
A békéscsabai városházán nagy volt a nyüzsgés az egyetem miatt.

Tavaly novemberben jutott el az Eduline szerkesztőségéhez az első információmorzsa, miszerint veszélyben van a főleg gazdasági és pénzügyi képzéseket nyújtó békéscsabai felsőoktatás jövője.

Forrásaink szerint felmerült az is, hogy a szeptemberben már nem is indít új képzést a SZIE Békéscsabán, ám az intézmény honlapján rövidesen megjelent egy anyag, ami a 2017-es évben induló képzéseket sorolta fel. A gond csak az volt, hogy a 2016-os képzési kínálathoz mutattak a linkek, például az andragógia képzést már egyik felsőoktatási intézmény sem hirdetheti meg 2017-re. A felvételi során megjelölhető szakokat végül decemberben frissítették, de az intézmény sorsa továbbra sem volt tisztázott.

Korábban a SZIE sikerrel vált meg a szomszédos gyulai intézményétől:

http://eduline.hu/felsooktatas/2017/1/16/Megvalik_egyik_egysegetol_a_Szent_Istvan_Eg_M5Q2N8

Ennek kíván elébe menni a békéscsabai önkormányzat. A városi ülésen Szarvas Péter polgármester elmondta,hogy bár a SZIE a 2017-es őszi békéscsabai képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018-as őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni" - írja az MTI tudósítása.

Tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán - mondta Kiss Tibor alpolgármester. Ebben az esetben viszont nem maradna alapszakos képzés a városban. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a meglévő pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - tette hozzá az alpolgármester.

Tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is, az intézmény nyitott arra, hogy a nyomdász szakirányú képzése gyakorlati helyszíne Békéscsabán legyen. Arról is egyeztetnek, hogy esetlegesen egyes képzéseket teljes egészében a békési megyeszékhelyen folytasson az intézmény - mondta Kiss Tibor. Ezt segítheti,hogy a Modern városok program keretében Békéscsabán több mint egymilliárd forintból nyomdaipari tudás- és képzőközpont létesülne, amely a tervek szerint 2018 februárjában kezdené meg működését.

Az ülésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amelynek felhasználásáról később - a SZIE-vel való tárgyalások függvényében - döntenek, ugyanis az egyetem korábban anyagi hozzájárulást kért az önkormányzattól.

Határoztak arról is, hogy kiterjesztik a Békéscsaba hazavár elnevezésű ösztöndíjprogramot, amelynek keretében a békéscsabai képzést választók egyszeri, százezer forintos ösztöndíjban részesülnek, ha legalább négy félévet a békéscsabai kampuszon tanulnak. Szarvas Péter szerint ez az összeg "komoly segítség", egyévi költségtérítési díj körülbelül harmadát jelenti.

Az ösztönző nem véletlen: Bár a város a középiskolások gyűjtőhelye a megyében, Békéscsabáról tömegeivel vándorol el a 18-30 éves korosztály, akik nem is nagyon térnek vissza. A legtöbben a szegedi, budapesti és debreceni képzéseket választják. A városképet jellemzi, hogy míg bő tíz éve négy szórakozóhely is működött a városban, mára ez egyre redukálódott.

A SZIE békéscsabai gazdasági karára 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. A legutóbbi felvételi eljárás során voltak olyan szakok, amelyek nem indultak el, és megszűntek az államilag finanszírozott férőhelyek. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai kampuszon 300 millió forintos teher van. A Békéscsabára vonatkozó Modern városok programban benne van, hogy a helyi felsőoktatás helyzetét javítani kell, semmiképp sem szabad hagyni, hogy elsorvadjon a felsőoktatás a városban - hangsúlyozták a képviselők.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.