Békéscsaba lehet az egyetlen megyeszékhely, ahol nem lesz felsőoktatás

Hónapok óta aggodva beszélnek a békési megyeszékhely oktatói a Szent István Egyetemhez tartozó vidéki intézmény jövőjéről. A városvezetés lépne, új fenntartót keresnek, mert a SZIE meg szeretne válni a békéscsabai intézménytől.

  • eduline/mti
A békéscsabai városházán nagy volt a nyüzsgés az egyetem miatt.

Tavaly novemberben jutott el az Eduline szerkesztőségéhez az első információmorzsa, miszerint veszélyben van a főleg gazdasági és pénzügyi képzéseket nyújtó békéscsabai felsőoktatás jövője.

Forrásaink szerint felmerült az is, hogy a szeptemberben már nem is indít új képzést a SZIE Békéscsabán, ám az intézmény honlapján rövidesen megjelent egy anyag, ami a 2017-es évben induló képzéseket sorolta fel. A gond csak az volt, hogy a 2016-os képzési kínálathoz mutattak a linkek, például az andragógia képzést már egyik felsőoktatási intézmény sem hirdetheti meg 2017-re. A felvételi során megjelölhető szakokat végül decemberben frissítették, de az intézmény sorsa továbbra sem volt tisztázott.

Korábban a SZIE sikerrel vált meg a szomszédos gyulai intézményétől:

http://eduline.hu/felsooktatas/2017/1/16/Megvalik_egyik_egysegetol_a_Szent_Istvan_Eg_M5Q2N8

Ennek kíván elébe menni a békéscsabai önkormányzat. A városi ülésen Szarvas Péter polgármester elmondta,hogy bár a SZIE a 2017-es őszi békéscsabai képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018-as őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni" - írja az MTI tudósítása.

Tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán - mondta Kiss Tibor alpolgármester. Ebben az esetben viszont nem maradna alapszakos képzés a városban. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a meglévő pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - tette hozzá az alpolgármester.

Tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is, az intézmény nyitott arra, hogy a nyomdász szakirányú képzése gyakorlati helyszíne Békéscsabán legyen. Arról is egyeztetnek, hogy esetlegesen egyes képzéseket teljes egészében a békési megyeszékhelyen folytasson az intézmény - mondta Kiss Tibor. Ezt segítheti,hogy a Modern városok program keretében Békéscsabán több mint egymilliárd forintból nyomdaipari tudás- és képzőközpont létesülne, amely a tervek szerint 2018 februárjában kezdené meg működését.

Az ülésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amelynek felhasználásáról később - a SZIE-vel való tárgyalások függvényében - döntenek, ugyanis az egyetem korábban anyagi hozzájárulást kért az önkormányzattól.

Határoztak arról is, hogy kiterjesztik a Békéscsaba hazavár elnevezésű ösztöndíjprogramot, amelynek keretében a békéscsabai képzést választók egyszeri, százezer forintos ösztöndíjban részesülnek, ha legalább négy félévet a békéscsabai kampuszon tanulnak. Szarvas Péter szerint ez az összeg "komoly segítség", egyévi költségtérítési díj körülbelül harmadát jelenti.

Az ösztönző nem véletlen: Bár a város a középiskolások gyűjtőhelye a megyében, Békéscsabáról tömegeivel vándorol el a 18-30 éves korosztály, akik nem is nagyon térnek vissza. A legtöbben a szegedi, budapesti és debreceni képzéseket választják. A városképet jellemzi, hogy míg bő tíz éve négy szórakozóhely is működött a városban, mára ez egyre redukálódott.

A SZIE békéscsabai gazdasági karára 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. A legutóbbi felvételi eljárás során voltak olyan szakok, amelyek nem indultak el, és megszűntek az államilag finanszírozott férőhelyek. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai kampuszon 300 millió forintos teher van. A Békéscsabára vonatkozó Modern városok programban benne van, hogy a helyi felsőoktatás helyzetét javítani kell, semmiképp sem szabad hagyni, hogy elsorvadjon a felsőoktatás a városban - hangsúlyozták a képviselők.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.