A T-Tudok gondozásában jelent meg egy angol nyelvű összegző tanulmány a magyar oktatási rendszerről. Az anyag többnyire a Központi Statisztikai Hivatal, az OECD, a PISA-felmérés és az Európai Unió adatai alapján tesz megállapításokat, melyek csak az együttes képből rajzolódnak ki.

Finanszírozás

• Azt tudtuk, hogy a 2005 óta fokozatosan csökkent a magyar oktatásra fordított állami források mértéke. Reálértéken a csökkenés 33 százalékos volt, a tanulók számának csökkenése miatt a korrigált csökkenés 10 százalékos volt 2013-ban, az utolsó ellenőrzött mérések idején.

Tanárhiány

• 2014-re 1,5 évvel lett idősebb a tanárok átlagéletkora, mely 45 év körüli jelenleg. A tanárok mindössze 1 százaléka aktuálisan pályakezdő a 2014-es adatok alapján, viszont a nyugdíjas kort elérők aránya évente 2,2 százalék, és akkor még nem beszéltünk a pályaelhagyásról.

A vidéki oktatás minősége

• Nyolcbőó egy diák jár más településen iskolába, mert vagy nincs iskola, van számára nem megfelelő a színvonal. Kiegyensúlyozatlan a vidéki oktatás minősége, nagyok az eltérések az intézmények között.

A többi tényt már ismerjük: a tanárok és a diákok leterheltségének növekedése, átlagosan romló teljesítmény a nemzetkötz mérésekben, erősen szegregált iskolarendszer, gyenge felzárkóztatás, a felnőtt továbbtanulás alacsony mértéke. Előrelépés leginkább a kisgyerekek óvodába járásában mutatható ki, ami már fiatalon szocializálja a gyerekeket a közösségben való munkára és a tanulásra.