Rétvári megint nem találta el a számokat

Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.

  • eduline/mti
MTI / Földi Imre

"Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet

- fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.

Rétvári Bence szerint a 2017-es évben az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Elmondása szerint olyan többletforrás keletkezett, amelynek egy részét a gazdaságba forgatják vissza, de jut e két ágazatban dolgozók béremelésére is. A kormány számára a gyermekek és az egészség olyan érték, ahová - ha többletforrás van - akkor juttat a kormányzat - hangoztatta az államtitkár.

Furcsa számok

Rétvári szavai ismét nem fedik a tárcát vezető Balog Zoltán bejelentését, aki már 130 milliárdos emelésről beszélt a hét során. A kormány hadilábon állhat a számokkal, ugyanis Palkovics László először 100 milliárdról, majd 130-ról beszélt. Korábban Rétvári arról beszélt, hogy uniós forrásokkal együtt 6,14 százaléka a magyar GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami teljesen ellentmond az OECD számítási módszereinek.

Az EMMI tájékoztatása szerint az uniós Eurostat adatai alapján 2014-ben 5,2 százaléka volt a GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami viszont minden mellékes, közvetett finanszírozást beleszámít, a mérvadó OECD számítás alapján, ami a direkt állami finanszírozást méri, 4,7 százalék volt. Tehát, míg a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD 6 százalék körül állapítja meg az oktatás finanszírozásának ajánlott mértékét, addig a kormány egy számmágiával a legkedvezőbb adatokból válogatva, más módszertant követve kommunikál forrásbővülésről.

Nahalka István elmagyarázza, hogy miért kevés a megemelt pénz is az oktatásban

A közoktatás területéről szólva elmondta, szintén a héten kezdődtek egyeztetések a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből részben adósságokat lehet kifizetni, de jut majd a nem pedagógus végzettségű, oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Nekik egy olyan javaslat született a köznevelési kerekasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal emelkedik a jövedelmük - előbbi kapcsán a kormány megkerülte a sztrájktárgyaláson jelenlévő szakszervezeteket, akik nem fogadták el a kormány javaslatát, mert abból többen kimaradhatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.