Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.
"Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet
- fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.
Rétvári Bence szerint a 2017-es évben az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Elmondása szerint olyan többletforrás keletkezett, amelynek egy részét a gazdaságba forgatják vissza, de jut e két ágazatban dolgozók béremelésére is. A kormány számára a gyermekek és az egészség olyan érték, ahová - ha többletforrás van - akkor juttat a kormányzat - hangoztatta az államtitkár.
| Furcsa számok |
Rétvári szavai ismét nem fedik a tárcát vezető Balog Zoltán bejelentését, aki már 130 milliárdos emelésről beszélt a hét során. A kormány hadilábon állhat a számokkal, ugyanis Palkovics László először 100 milliárdról, majd 130-ról beszélt. Korábban Rétvári arról beszélt, hogy uniós forrásokkal együtt 6,14 százaléka a magyar GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami teljesen ellentmond az OECD számítási módszereinek. Az EMMI tájékoztatása szerint az uniós Eurostat adatai alapján 2014-ben 5,2 százaléka volt a GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami viszont minden mellékes, közvetett finanszírozást beleszámít, a mérvadó OECD számítás alapján, ami a direkt állami finanszírozást méri, 4,7 százalék volt. Tehát, míg a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD 6 százalék körül állapítja meg az oktatás finanszírozásának ajánlott mértékét, addig a kormány egy számmágiával a legkedvezőbb adatokból válogatva, más módszertant követve kommunikál forrásbővülésről. |
A közoktatás területéről szólva elmondta, szintén a héten kezdődtek egyeztetések a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből részben adósságokat lehet kifizetni, de jut majd a nem pedagógus végzettségű, oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Nekik egy olyan javaslat született a köznevelési kerekasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal emelkedik a jövedelmük - előbbi kapcsán a kormány megkerülte a sztrájktárgyaláson jelenlévő szakszervezeteket, akik nem fogadták el a kormány javaslatát, mert abból többen kimaradhatnak.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
