Rétvári megint nem találta el a számokat

Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.

  • eduline/mti
MTI / Földi Imre

"Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet

- fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.

Rétvári Bence szerint a 2017-es évben az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Elmondása szerint olyan többletforrás keletkezett, amelynek egy részét a gazdaságba forgatják vissza, de jut e két ágazatban dolgozók béremelésére is. A kormány számára a gyermekek és az egészség olyan érték, ahová - ha többletforrás van - akkor juttat a kormányzat - hangoztatta az államtitkár.

Furcsa számok

Rétvári szavai ismét nem fedik a tárcát vezető Balog Zoltán bejelentését, aki már 130 milliárdos emelésről beszélt a hét során. A kormány hadilábon állhat a számokkal, ugyanis Palkovics László először 100 milliárdról, majd 130-ról beszélt. Korábban Rétvári arról beszélt, hogy uniós forrásokkal együtt 6,14 százaléka a magyar GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami teljesen ellentmond az OECD számítási módszereinek.

Az EMMI tájékoztatása szerint az uniós Eurostat adatai alapján 2014-ben 5,2 százaléka volt a GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami viszont minden mellékes, közvetett finanszírozást beleszámít, a mérvadó OECD számítás alapján, ami a direkt állami finanszírozást méri, 4,7 százalék volt. Tehát, míg a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD 6 százalék körül állapítja meg az oktatás finanszírozásának ajánlott mértékét, addig a kormány egy számmágiával a legkedvezőbb adatokból válogatva, más módszertant követve kommunikál forrásbővülésről.

Nahalka István elmagyarázza, hogy miért kevés a megemelt pénz is az oktatásban

A közoktatás területéről szólva elmondta, szintén a héten kezdődtek egyeztetések a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből részben adósságokat lehet kifizetni, de jut majd a nem pedagógus végzettségű, oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Nekik egy olyan javaslat született a köznevelési kerekasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal emelkedik a jövedelmük - előbbi kapcsán a kormány megkerülte a sztrájktárgyaláson jelenlévő szakszervezeteket, akik nem fogadták el a kormány javaslatát, mert abból többen kimaradhatnak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.