Rétvári megint nem találta el a számokat

Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.

  • eduline/mti
MTI / Földi Imre

"Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet

- fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.

Rétvári Bence szerint a 2017-es évben az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Elmondása szerint olyan többletforrás keletkezett, amelynek egy részét a gazdaságba forgatják vissza, de jut e két ágazatban dolgozók béremelésére is. A kormány számára a gyermekek és az egészség olyan érték, ahová - ha többletforrás van - akkor juttat a kormányzat - hangoztatta az államtitkár.

Furcsa számok

Rétvári szavai ismét nem fedik a tárcát vezető Balog Zoltán bejelentését, aki már 130 milliárdos emelésről beszélt a hét során. A kormány hadilábon állhat a számokkal, ugyanis Palkovics László először 100 milliárdról, majd 130-ról beszélt. Korábban Rétvári arról beszélt, hogy uniós forrásokkal együtt 6,14 százaléka a magyar GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami teljesen ellentmond az OECD számítási módszereinek.

Az EMMI tájékoztatása szerint az uniós Eurostat adatai alapján 2014-ben 5,2 százaléka volt a GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami viszont minden mellékes, közvetett finanszírozást beleszámít, a mérvadó OECD számítás alapján, ami a direkt állami finanszírozást méri, 4,7 százalék volt. Tehát, míg a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD 6 százalék körül állapítja meg az oktatás finanszírozásának ajánlott mértékét, addig a kormány egy számmágiával a legkedvezőbb adatokból válogatva, más módszertant követve kommunikál forrásbővülésről.

Nahalka István elmagyarázza, hogy miért kevés a megemelt pénz is az oktatásban

A közoktatás területéről szólva elmondta, szintén a héten kezdődtek egyeztetések a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből részben adósságokat lehet kifizetni, de jut majd a nem pedagógus végzettségű, oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Nekik egy olyan javaslat született a köznevelési kerekasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal emelkedik a jövedelmük - előbbi kapcsán a kormány megkerülte a sztrájktárgyaláson jelenlévő szakszervezeteket, akik nem fogadták el a kormány javaslatát, mert abból többen kimaradhatnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.