Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.
"Bízunk abban, hogy e két terület a jövő év nagy nyertese lehet
- fogalmazott Rétvári Bence államtitkár. Mind az egészségügy, mind a köznevelés területén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap.
Rétvári Bence szerint a 2017-es évben az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Elmondása szerint olyan többletforrás keletkezett, amelynek egy részét a gazdaságba forgatják vissza, de jut e két ágazatban dolgozók béremelésére is. A kormány számára a gyermekek és az egészség olyan érték, ahová - ha többletforrás van - akkor juttat a kormányzat - hangoztatta az államtitkár.
| Furcsa számok |
Rétvári szavai ismét nem fedik a tárcát vezető Balog Zoltán bejelentését, aki már 130 milliárdos emelésről beszélt a hét során. A kormány hadilábon állhat a számokkal, ugyanis Palkovics László először 100 milliárdról, majd 130-ról beszélt. Korábban Rétvári arról beszélt, hogy uniós forrásokkal együtt 6,14 százaléka a magyar GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami teljesen ellentmond az OECD számítási módszereinek. Az EMMI tájékoztatása szerint az uniós Eurostat adatai alapján 2014-ben 5,2 százaléka volt a GDP-nek az oktatás finanszírozása, ami viszont minden mellékes, közvetett finanszírozást beleszámít, a mérvadó OECD számítás alapján, ami a direkt állami finanszírozást méri, 4,7 százalék volt. Tehát, míg a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD 6 százalék körül állapítja meg az oktatás finanszírozásának ajánlott mértékét, addig a kormány egy számmágiával a legkedvezőbb adatokból válogatva, más módszertant követve kommunikál forrásbővülésről. |
A közoktatás területéről szólva elmondta, szintén a héten kezdődtek egyeztetések a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből részben adósságokat lehet kifizetni, de jut majd a nem pedagógus végzettségű, oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Nekik egy olyan javaslat született a köznevelési kerekasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal emelkedik a jövedelmük - előbbi kapcsán a kormány megkerülte a sztrájktárgyaláson jelenlévő szakszervezeteket, akik nem fogadták el a kormány javaslatát, mert abból többen kimaradhatnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
