Az államtitkár szerint a kormány jelenleg is a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, bár ezt nagyon nem úgy számolják, ahogy szeretné. Nem ez volt az első nyakatekert számmágiája a kormánynak.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a 2012-es mélypontot (4 százalékot) követően a pedagógusok lassú béremelése jelenthetett némi bővülést az oktatásra fordított állami források tekintetében, de ez nem lehetett akkor mértékű, mint amiről Rétvári Bence államtitkár beszélt.
A béremelés mértéke 238 milliárd volt Rétvári szerint, ez azonban alig több mint fél százalékos emelést jelent a szférában, hiszen a GDP legutóbbi ellenőrzött adata az Európai Unió adatai szerint több mint 31 780 milliárd forint volt 2014-ben. A GDP ráadásul kis mértékben még emelkedett is, azaz százalékosan "kevesebbet ér" a betolt pluszforrás.
Az államtitkár szerda reggeli M1-nek adott nyilatkozata szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,14 százalékát fordítják oktatásra, míg az OECD elvárt átlaga 6 százalék. Azonban az államtitkár hozzátette, hogy ebben a 238 milliárdon túl további száz milliárd forintnyi uniós forrást is belefoglaltak, ami viszont nem része az OECD számítási elveinek, elvégre az uniós forrásokat egy nemzetközi közösség dobja össze.
Az államtitkár gondolatmenete alapján a magyar oktatásra fordított uniós forrásokat más országok forráscsökkenésként kezelhetnék, elvégre befizetésük nem a saját oktatási szektorukban realizálódott.
Korábban Palkovics László oktatási államtitkár is furcsa logikát követett: ha a kormány belemenne a jelenlegi bérekkel a kötelező óraszám 26-ról 22-re való csökkentésébe, az "béremelést jelentene". Vélhetően az államtitkár elfelejtette, hogy az oktatás nem egy gyártósor, ahol ha valakik kevesebbet dolgoznak, akkor kevesebb termék készül el. Ráadásul ez úgy hat, mintha nem számolnának azzal, hogy a felszabadultabb környezetben oktató tanárok minőségibb munkát tudnának végezni.
Palkovicshoz ma reggel Rétvári is csatlakozott, aki szerint ez "egy burkolt fizetésemelést is rejthet magában", hiszen a 22 óra feletti óraszámot már túlóraként számolnák el.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
