Minden ötödik fiatalt érint az online szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás, nem ritka, hogy az elkövető egy ismerős

A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.

Egy év alatt 20 millió 12-17 év közötti gyerek, azaz közel minden ötödik fiatal volt már kitéve olyan szexuális kizsákmányolásnak vagy bántalmazásnak, amelyet a modern technológia használata segített elő – derül ki az UNICEF legfrissebb jelentéséből.

A 21 országot vizsgáló jelentés becslése szerint több mint 15 millió gyerek találkozott nem kívánt tartalmakkal, 9 millió gyereket próbáltak rávenni arra, hogy akaratuk ellenére szexuális jellegű beszélgetésekben vegyenek részt vagy intim képeket osszanak meg magukról, 4 millió fiatalról pedig úgy került ki szexuális jellegű kép a világhálóra, hogy ahhoz nem adták hozzájárulásukat.

Az elkövető sokszor nem egy idege

A jelentés figyelmeztet: a technológiai vívmányokban rejlő új lehetőségek – például a manipulált képek, hangok, felvételek – átkeretezik a szexuális kizsákmányolás és a bántalmazás formáit. Az online szexuális bántalmazások közel 60 százaléka olyan népszerű közösségi médiafelületeken történt, mint a Facebook, az Instagram, a Snapchat, a TikTok vagy a WhatsApp, további 14 százalék pedig online játékokhoz kapcsolódott.

Az esetek 57 százalékában az elkövető nem idegen volt, hanem olyan személy, akit a gyerek korábbról már ismert, például kortárs, romantikus partner, barát vagy épp családtag, ugyanakkor az érintettek 38 százaléka az interneten találkozott először a bántalmazójával.

Az esetek nagy része rejtve marad

A megkérdezettek beszámolói gyakran félelemről, szégyenérzetről, zavartságról, elszigeteltségről szóltak – az online szexuálisan bántalmazott gyerekek körében négyszer nagyobb valószínűséggel fordultak elő öngyilkossági gondolatok vagy önsértő magatartás.

Az esetek jelentős része ugyanakkor rejtve marad, a visszaélések több mint 40 százalékáról senki nem szerzett tudomást, hivatalos szervekhez pedig kevesebb mint 1 százalék jutott el. A hallgatás leggyakoribb oka az volt, hogy a gyerekek nem tudták, kihez fordulhatnának segítségért, vagy kivel beszélhettek volna a történtekről. Az UNICEF éppen ezért a platformok biztonságának erősítését, hatékonyabb bejelentési és támogatási rendszerek kialakítását, és a jogi szabályozás szigorítását sürgeti.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot (országosan hívható napi 24 órában, körzetszám nélkül, névtelenül és ingyenesen)!

Ha 24 éves elmúltál, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Az alapítványt online is eléred a www.kek-vonal.hu weboldalon keresztül, ahol az anonim chatszobában vagy e-mail felületen írásban is kérhetsz segítséget.

Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal Alapítványt online.
Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna