2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Jóváhagyta a pozsonyi kormány a törvényjavaslatot szerdán, amellyel betiltanák a 16 évnél fiatalabbak számára profil létrehozását a közösségi médiában – derült ki a kabinet honlapján nyilvánosságra hozott információkból, amit az MTI szemlézett.
A korlátozás az oktatásügyi tárca által előterjesztett, a szélsőségesség és az erőszakra buzdítás megelőzését célzó védelmi rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslat része. A szabályozás még a szlovák parlament jóváhagyására vár, így várhatóan 2027-től léphetne hatályba.
Az indoklás szerint a 16 éves korhatárt pszichológiai kutatások és nemzetközi ajánlások alapján határozták meg. Ezek értelmében a 16 év alatti fiatalok a kritikus gondolkodás, az érzelmi szabályozás és a közösségi kapcsolatok fejlődésének olyan szakaszában vannak, amikor különösen kiszolgáltatottak lehetnek a közösségi média algoritmusai által ajánlott tartalmakkal szemben.
A tervezet szerint a közösségimédia-szolgáltatóknak úgy kellene biztosítaniuk a korellenőrzést, hogy közben ne férjenek hozzá más személyes adathoz, a korellenőrzést bebiztosító fél pedig ne lássa, hogy melyik portál kéri az ellenőrzést. A törvényjavaslat kitér rá, hogy az életkor igazolásához az Európai Unió digitális identitás keretében létrehozott eszközöket lehetne használni.
Mint ahogy arról beszámoltunk, a világon elsőként Ausztráliában döntöttek úgy, hogy tiltják a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát. A vonatkozó jogszabály 2025 decemberében lépett hatályba, és azóta több ország is követte az ausztrál példát: Európában elsőként Franciaországban fog életbe lépni szeptember 1-jétől, hogy a 15 évnél fiatalabbak nem hozhatnak létre fiókot a közösségi platformokon.
Szeptembertől Franciaországban nem lehetnek jelen a TikTokon és az Instagramon a 15 év alattiak. A francia parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt, így Franciaország lett az első európai ország, amely ilyen szigorú szabályozást vezetett be.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
