Szeptembertől Franciaországban nem lehetnek jelen a TikTokon és az Instagramon a 15 év alattiak. A francia parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt, így Franciaország lett az első európai ország, amely ilyen szigorú szabályozást vezetett be.
A kedden megszavazott törvény értelmében a 15 év alattiak szeptember 1-jétől már nem hozhatnak létre fiókot a közösségi platformokon, számolt be róla a Reuters. Az érintett szolgáltatóknak ezt követően négy hónapjuk lesz arra, hogy megszüntessék a már meglévő fiókokat. Emellett olyan életkor-ellenőrzési rendszert kell bevezetniük, amelyet a francia adatvédelmi hatóság is jóváhagy.
Franciaország ezzel az első európai ország lett, amely ilyen szigorú szabályozást vezet be. Világszinten azonban nem az első: Ausztráliában tavaly decemberben lépett hatályba egy hasonló intézkedés, amely a 16 év alattiakat zárja ki többek között a Facebookról, a TikTokról, a Snapchatről és a YouTube-ról.
Anne Le Hénanff, a mesterséges intelligenciáért felelős államtitkár szerint Franciaország utat mutat azzal, hogy első európai országként vezeti be az úgynevezett "digitális nagykorúságot".
Emmanuel Macron francia elnök már hónapok óta szorgalmazza a szabályozást. Áprilisban egy fiataloknak rendezett eseményen arról beszélt, hogy a közösségi média "ellopta a figyelmüket", ezért szerinte szükség van olyan korlátozásokra, amelyek segítik a gyerekeket abban, hogy "felnőttekké, és mindenekelőtt állampolgárokká váljanak". A francia elnök azt szeretné, ha az új szabályok már a következő tanév kezdetére életbe lépnének.
A közösségi platformokat működtető cégek korábban többször jelezték, hogy nem támogatják az általános tiltásokat, ugyanakkor azt is közölték: amennyiben egy ország jogszabályban írja elő ezeket a korlátozásokat, alkalmazkodni fognak hozzájuk.
A Reuters szerint az Európai Bizottság is dolgozik egy uniós szintű szabályozáson, amely a fiatalok védelme érdekében szigorítaná a közösségi média használatára vonatkozó előírásokat. A testületnek azt is vizsgálnia kell majd, hogy a francia törvény összhangban áll-e az uniós joggal.
December 4-től törölték a 16 év alatti felhasználókat a nagy közösségi médiaplatformokról. A világ első ilyen szabályozása Ausztráliában lépett életbe – a kormány szerint a fiatalok védelméről van szó, a kritikusok szerint viszont a tiltás veszélyesebb online terek felé tereli a gyerekeket.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.
