Szeptembertől Franciaországban nem lehetnek jelen a TikTokon és az Instagramon a 15 év alattiak. A francia parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt, így Franciaország lett az első európai ország, amely ilyen szigorú szabályozást vezetett be.
A kedden megszavazott törvény értelmében a 15 év alattiak szeptember 1-jétől már nem hozhatnak létre fiókot a közösségi platformokon, számolt be róla a Reuters. Az érintett szolgáltatóknak ezt követően négy hónapjuk lesz arra, hogy megszüntessék a már meglévő fiókokat. Emellett olyan életkor-ellenőrzési rendszert kell bevezetniük, amelyet a francia adatvédelmi hatóság is jóváhagy.
Franciaország ezzel az első európai ország lett, amely ilyen szigorú szabályozást vezet be. Világszinten azonban nem az első: Ausztráliában tavaly decemberben lépett hatályba egy hasonló intézkedés, amely a 16 év alattiakat zárja ki többek között a Facebookról, a TikTokról, a Snapchatről és a YouTube-ról.
Anne Le Hénanff, a mesterséges intelligenciáért felelős államtitkár szerint Franciaország utat mutat azzal, hogy első európai országként vezeti be az úgynevezett "digitális nagykorúságot".
Emmanuel Macron francia elnök már hónapok óta szorgalmazza a szabályozást. Áprilisban egy fiataloknak rendezett eseményen arról beszélt, hogy a közösségi média "ellopta a figyelmüket", ezért szerinte szükség van olyan korlátozásokra, amelyek segítik a gyerekeket abban, hogy "felnőttekké, és mindenekelőtt állampolgárokká váljanak". A francia elnök azt szeretné, ha az új szabályok már a következő tanév kezdetére életbe lépnének.
A közösségi platformokat működtető cégek korábban többször jelezték, hogy nem támogatják az általános tiltásokat, ugyanakkor azt is közölték: amennyiben egy ország jogszabályban írja elő ezeket a korlátozásokat, alkalmazkodni fognak hozzájuk.
A Reuters szerint az Európai Bizottság is dolgozik egy uniós szintű szabályozáson, amely a fiatalok védelme érdekében szigorítaná a közösségi média használatára vonatkozó előírásokat. A testületnek azt is vizsgálnia kell majd, hogy a francia törvény összhangban áll-e az uniós joggal.
December 4-től törölték a 16 év alatti felhasználókat a nagy közösségi médiaplatformokról. A világ első ilyen szabályozása Ausztráliában lépett életbe – a kormány szerint a fiatalok védelméről van szó, a kritikusok szerint viszont a tiltás veszélyesebb online terek felé tereli a gyerekeket.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
