A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Fontos határidő közeledik: szeptember 15-ig dönthetnek a hetedikesek szülei arról, hogy kérik-e gyereküknek az ingyenes HPV elleni védőoltást, amely ugyan nem kötelező, az iskolai kampányoltás keretében azonban a lányok és a fiúk számára is térítésmentesen elérhető.
Magyarországon a hetedikes lányok 2014, a fiúk pedig 2020 óta vehetnek részt az ingyenes oltási programban: a 12. életévüket betöltött, de 15 évesnél fiatalabb hetedikesek két oltást kapnak, az elsőt ősszel, a másodikat tavasszal, míg azoknak, akik már elmúltak 15 évesek, három oltásra van szükségük a megfelelő védettség kialakításához.
Aki viszont nem az iskolai kampányoltás keretében kapja meg a vakcinát, annak később már fizetnie kell érte: egy adag HPV elleni oltóanyag mintegy 50 ezer forintba kerül, és receptre lehet beszerezni. Mivel az oltási sorozat életkortól függően két vagy három adagból áll, nem mindegy, hogy valaki él-e a hetedikeseknek biztosított ingyenes lehetőséggel.
Bár az oltás már évek óta mindkét nem számára ingyenesen elérhető hetedikben, továbbra is nagyobb arányban kérik a lányoknak. A Népszava a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján azt írja, hogy
a 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok 80,2 százaléka kapta meg az oltást, míg a fiúknál 71,9 százalék volt ez az arány. Ez nagyjából azt jelenti, hogy tíz lányból nyolcat, tíz fiúból pedig hetet oltottak be – utóbbiaknál ugyanakkor az elmúlt években egyre többen éltek a lehetőséggel, hiszen míg a 2021/2022-es tanévben a jogosult fiúk 66,2 százaléka kapta meg az oltást, addig tavaly már több mint 71 százalékuk.
Magyarország európai összehasonlításban is viszonylag jól áll: 2024-ben a lányok 75 százaléka kapta meg 15 éves koráig a teljes oltási sort, miközben az uniós és európai gazdasági térségi országok középértéke 69 százalék volt. A fiúknál még nagyobb volt a különbség, Magyarországon ugyanis 61 százalékos átoltottságot mértek, szemben az 51 százalékos európai középértékkel.
A WHO 2030-ra kitűzött céljától ugyanakkor még elmaradunk, az Egészségügyi Világszervezet ugyanis azt szeretné elérni, hogy a lányok legalább 90 százaléka 15 éves koráig megkapja a teljes HPV elleni oltási sort.
A humán papillomavírusok, vagyis a HPV több mint 220 típusból álló víruscsalád, amely elsősorban szexuális érintkezéssel terjed. A vírus rendkívül gyakori: a szexuálisan aktív emberek 85-90 százaléka élete során legalább egyszer megfertőződik vele.
A fertőzés az esetek többségében idővel magától eltűnik a szervezetből, bizonyos esetekben azonban tartósan megmaradhat, ami egyes daganatos betegségek kialakulásához vezethet – ráadásul a HPV-fertőzés után nem alakul ki általános védettség, így valaki élete során többször is megfertőződhet. Viszont nem minden HPV-típus jelent ugyanolyan kockázatot: míg az alacsony kockázatú típusok többek között a bőrön és a nemi szerveken kialakuló szemölcsökért felelősek, addig a magas kockázatú típusok egyes rosszindulatú daganatok kialakulásában játszhatnak szerepet.
A HPV elleni oltással hosszú távú védettség alakítható ki az oltóanyagban szereplő HPV-típusokkal szemben, a kilenc HPV-típus ellen védő vakcina pedig a HPV-hez köthető daganatok 90 százalékának kialakulását képes megakadályozni.
A magyar iskolai oltási programban a Gardasil 9 vakcinát alkalmazzák, amely kilenc HPV-típus – a 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as – ellen alakít ki immunválaszt. Ezek közül hét magas kockázatú, daganatkeltő típus, kettő pedig elsősorban a nemi szervi szemölcsök kialakulásáért felelős.
A vakcina nem tartalmaz élő vírust és a HPV örökítőanyagát sem, hanem olyan vírusszerű részecskéket, amelyek a vírus külső fehérjeburkát utánozzák. Ezek segítségével az immunrendszer megtanulja felismerni a HPV-t, maguk a részecskék azonban nem képesek fertőzést okozni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vakcina nem minden HPV-típus ellen véd, ezért az oltás a későbbi rendszeres méhnyakszűrést sem helyettesíti!
Bár a HPV elleni oltás bevezetésekor még elsősorban a méhnyakrák megelőzése volt a cél, a vírus korántsem csak a nőkre jelent veszélyt, hiszen a magas kockázatú típusai a férfiaknál is több rosszindulatú daganat kialakulásában játszhatnak szerepet.
Az Egészségvonal tájékoztatója szerint a HPV a férfiaknál
Emellett egyes magas kockázatú típusok a garat- és gégedaganatok előfordulását is növelhetik, míg az alacsony kockázatú típusok a gyakori és nehezen gyógyítható nemi szervi szemölcsökért lehetnek felelősek. A fiúk oltása ezért egyrészt közvetlenül őket védi a HPV-fertőzéstől és az annak talaján esetleg kialakuló daganatoktól, másrészt közvetetten a lányok védelmét is erősíti.
A HPV elleni oltást azért ajánlják már 12-13 éves korban, mert a vakcina akkor a leghatékonyabb, ha a védettség még azelőtt kialakul, hogy valaki találkozna az oltóanyagban szereplő HPV-típusokkal.
Mivel a HPV elsősorban szexuális érintkezéssel terjed, a szakemberek azt javasolják, hogy az oltást még a szexuális élet megkezdése előtt adják be. A vakcina ugyanis a már meglévő HPV-fertőzést nem gyógyítja meg, ezért a megelőzés szempontjából előnyösebb, ha valaki már a lehetséges fertőződés előtt védettséget szerez – ez az oka annak is, hogy az oltás már 9 éves kortól adható, Magyarországon pedig a hetedikesek számára szervezik meg az ingyenes iskolai kampányoltást.
Ahogy más védőoltásoknak és gyógyszereknek, úgy a HPV elleni vakcinának is lehetnek mellékhatásai, ezek azonban általában ritkák és enyhék. Az oltást követően leggyakrabban az oltás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír vagy duzzanat fordulhat elő, de jelentkezhet
Mivel az ájulás sérüléshez vezethet, a gyerekeknek az oltást követően 15 percig ülve vagy fekve kell maradniuk. Súlyos allergiás reakció csak nagyon ritkán fordul elő, ezért azok, akik allergiásak a vakcina valamelyik összetevőjére, nem kaphatják meg az oltást.
Több, a védőoltást kikerülni akaró szülő esetében igazolták hamisan pénz ellenében a vakcina beadását az egészségügyi kiskönyvben. A nagyobb gyerekeket meg is szúrták, hogy be tudjanak számolni a védőnőnek az oltásról, de oltóanyagot nem juttattak a testükbe.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
