A World Health Organization legújabb felmérésében az elmagányosodást vizsgálta. A kimutatás szerint mindenki hasonló szinten magányos – kivéve a tizenéves lányok.
Jelen esetben a magány nem szó szerint értendő, tehát nem arról van szó, hogy gyakran vannak egyedül. Sokkal inkább egy mentális magányról van szó, illetve társadalmi izoláltságról, olyan emberekről, akiknek nincs elég társas kapcsolata és úgy definiálják a magányt, mint egy fájdalmas érzés. Ezt mérte fel a WHO.
A kimutatásuk alapján leginkább a tinik érzik magukat egyedül: összesen 20,9 százalékuk, a 30 alatti felnőttek 17,4 százaléka érez így. Ehhez képest 60 felett az emberek 11,8 százaléka magányos.
A felmérés szerint a nemek közötti eloszlásban nem mutatható ki nagy különbség, összesen néhány tized százalékpont. Egyedül a tinilányoknál figyelhető meg nagyobb eltérés.
A 13-17 év közötti lányok 24,3 százaléka mondta azt, hogy egyedül érzi magát, ezzel szemben pedig a hasonló korú fiúknak csak a 17,2 százaléka.
A tanulmány szerint a társadalmilag izolált állapotnak, és a magány érzésének is lehetnek súlyos egészségügyi következményei. Megnő a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség kockázata, és könnyebben elindul a mentális leépülés és romlik a mentális egészség.
Az eredmények kapcsán a WHO szakemberei arra kérik a tagállamok kormányait, hogy vegyék előre egy olyan stratégia kialakítását, ami fellépne a magánnyal szemben, és ami segíti a társas kapcsolatok kiépítését.
Példaként egy svéd mintát hoztak a kutatók miszerint az ország nemrég elfogadott egy olyan 30 millió eurós tervezetet, aminek keretein belül például felkarolnak elszigeteltebb idősebb embereket, emellett pedig a 16-18 éveseknek kiutalnak egy pénzzel feltöltött kártyát, amivel olyan kulturális és sport tevékenységekre költhetnek, amik kifejezetten közösség-építő, társas programok.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
