A World Health Organization legújabb felmérésében az elmagányosodást vizsgálta. A kimutatás szerint mindenki hasonló szinten magányos – kivéve a tizenéves lányok.
Jelen esetben a magány nem szó szerint értendő, tehát nem arról van szó, hogy gyakran vannak egyedül. Sokkal inkább egy mentális magányról van szó, illetve társadalmi izoláltságról, olyan emberekről, akiknek nincs elég társas kapcsolata és úgy definiálják a magányt, mint egy fájdalmas érzés. Ezt mérte fel a WHO.
A kimutatásuk alapján leginkább a tinik érzik magukat egyedül: összesen 20,9 százalékuk, a 30 alatti felnőttek 17,4 százaléka érez így. Ehhez képest 60 felett az emberek 11,8 százaléka magányos.
A felmérés szerint a nemek közötti eloszlásban nem mutatható ki nagy különbség, összesen néhány tized százalékpont. Egyedül a tinilányoknál figyelhető meg nagyobb eltérés.
A 13-17 év közötti lányok 24,3 százaléka mondta azt, hogy egyedül érzi magát, ezzel szemben pedig a hasonló korú fiúknak csak a 17,2 százaléka.
A tanulmány szerint a társadalmilag izolált állapotnak, és a magány érzésének is lehetnek súlyos egészségügyi következményei. Megnő a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség kockázata, és könnyebben elindul a mentális leépülés és romlik a mentális egészség.
Az eredmények kapcsán a WHO szakemberei arra kérik a tagállamok kormányait, hogy vegyék előre egy olyan stratégia kialakítását, ami fellépne a magánnyal szemben, és ami segíti a társas kapcsolatok kiépítését.
Példaként egy svéd mintát hoztak a kutatók miszerint az ország nemrég elfogadott egy olyan 30 millió eurós tervezetet, aminek keretein belül például felkarolnak elszigeteltebb idősebb embereket, emellett pedig a 16-18 éveseknek kiutalnak egy pénzzel feltöltött kártyát, amivel olyan kulturális és sport tevékenységekre költhetnek, amik kifejezetten közösség-építő, társas programok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
