Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A jelentésből kiderült, hogy a lányok töltik a legtöbb időt az online közösségi platformokon, a fiúk ezzel szemben jórészt játszanak, ami viszont feltűnő, hogy egyre több kiskamaszt veszélyeztet a teljes függőség. A felmérést magát egyébként 2022-ben végezték, a koronavírus-járvány lecsengésekor, és 280 ezer fiatalt kérdeztek meg a világ minden tájáról. A fókuszt a 11, 13 és 15 évesekre helyezték.
A kérdések az online világban való jelenlétet vizsgálták, a közösségi médiában való jelenlétet és az online játékot. Ha csak a kommunikációt nézzük, akkor megállapítható, hogy az országban a 15 éves lányok 30 százaléka van állandóan jelen az online térben, de már a 11 évesek 13 százaléka is szinte mindig a neten kommunikál egymással.
A kutatás során 4 különböző felhasználó kategóriát különböztettek meg.
- A problémás kategóriába azok a tinik esnek, akik nehezen tudják kontrollálni a saját képernyőidejüket, ingerültek lesznek, ha nincs náluk a telefonjuk és akkor is állandóan a közösségi médián gondolkodnak, ha épp nem férnek hozzá, akár az iskolában.
- Az „intenzív” használók, azok, akik még a fenti tüneteket nem mutatják, de a hét minden napján jóformán állandóan kapcsolatban vannak másokkal az online világban.
- Az „aktív” kategóriába azok estek, akik napi rendszerességgel használja a különböző felületeket online kapcsolattartásra, például barátokkal, osztálytársakkal, szülőkkel.
- A harmadik kategória pedig az „inaktív” használók, akik szinte csak hetente, vagy ennél kevesebbszer néz fel a közösségi médiás platformokra.
A felmérés alapján kiderül, hogy a magyar fiatalok hozzák a világátlagot, viszont az aktív felhasználók tekintetében magasan verjük azt. A magyar 11-15 évesek 56 százaléka kommunikál napi szinten az interneten másokkal.
Jó hír ezzel szemben, hogy a problémás kategóriába tartozók tekintetében a mi fiataljaink a világátlag alatt vannak. Mi a korábbi időszak világátlagát érjük el, ami 7 százalék.
Az intenzív felhasználók esetében a magyar fiatalok aránya 27 százalék. Az inaktív kategóriába pedig a felmértek 11 százaléka tartozik.
A vizsgálat eredményei globálisan
Az egész vizsgálat eredménye szerint 7 százalékról 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknél kifejezetten „problémásnak” nevezhető a közösségi média használata, írta a jelentésében a WHO. A felmérés szerint a 13 évesek közül kerül ki a legtöbb ilyen felhasználó.
Nemek tekintetében jelentős különbségeket állapítottak meg, amik a lányokra nézve nem túl fényesek. Közülük kerülnek ki nagyobb számban a problémás felhasználók és ők azok, akik állandóan online kommunikálnak a barátaikkal. Ezzel szemben a fiúk főleg csak az online játékokat használják, ám ezen keresztül a barátaikkal való kommunikáció is megvalósul.
Számok tekintetében megállapítható, hogy a kamaszok 36 százaléka áll folyamatos online kapcsolatban a barátaival, ez az arány egyébként a 15 éves lányok között a legmagasabb (44%). A kamaszok harmada minden nap játszik online játékokkal, 22 százalékuk napi négy órát is. Ez utóbbi főleg a 13-15 éves fiúkra jellemző.
Lehetséges megoldások
A problémás felhasználók növekedése miatt a WHO a jelentésben arra is felhívta a szülők, a pedagógusok és a törvényhozók figyelmét, hogy muszáj olyan programokat összeállítani, hogy csökkentsék ezt az arányt. Ezt azért is emelik ki a jelentésükben, mivel a problémás felhasználó kategóriába eső fiatalok egészségi állapota veszélyeztetett. Az érintett gyerekek kevesebbet alszanak, sokáig ébren maradnak a képernyő előtt. Ez hosszútávon kihat a mentális egészségükre és a tanulmányi eredményükre is.
Több megoldási lehetőséget is felsorakoztattak:
- Az iskolákban legyenek a médiatudatosságra nevelő programok, amelyeken például az online biztonságról is tanulhatnak a diákok.
- Szorgalmazzák a kamaszok számára is elérhető, megfizethető mentális egészséghez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését.
- Elő kell mozdítani a nyílt párbeszédet, a szülőket arra biztatják, hogy beszélgessenek gyerekeikkel arról, mit jelent a digitális jólét.
- Nem csak a diákok, hanem a tanárok képzése is elengedhetetlen, kiemelten fontos, hogy a pedagógusok tisztában legyenek a médiatudatosság fogalmával, és hogy ezt hitelesen és pontosan tudják átadni a diákoknak.
- Elszámoltathatók legyenek a platformok. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók betartják például a korhatár-korlátozásokat.
