Tízből kilenc magyar tini ivott már, minden második rohamivó és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja egy friss felmérés szerint

Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.

  • Rodler Lili

Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024-ben végzett felmérése főbb eredményeit nemrég publikálták. Ebben 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt.

A főbb eredményekből kimutatható, hogy a magyar 15-16 évesek:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)
  • a lányok 37,3 százaléka érzi magát jól a bőrében

Szinte mindegyik mutató alapján az élen járunk a káros anyagok fogyasztásában Európa szinten. Dohányzás szempontjából Szlovákia követ minket, ahol a fiatalok 46 százaléka használt már dohányterméket. A legjobb eredményekkel pedig Izland (13%) és Málta (16%) rendelkezik.

Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma

Ami a mentális jóléti indexet illeti, a magyar fiúk körében ez még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), a lányok eredménye viszont kifejezetten riasztó: 37,3 pont. Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányokat az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba löki.

A szakemberek szerint a mutatók csökkentésére megoldást nyújthatnának a prevenciós előadások, azonban az iskolai megelőzés sok esetben nem éri el a célját.

Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.