Tízből kilenc magyar tini ivott már, minden második rohamivó és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja egy friss felmérés szerint

Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.

  • Rodler Lili

Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024-ben végzett felmérése főbb eredményeit nemrég publikálták. Ebben 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt.

A főbb eredményekből kimutatható, hogy a magyar 15-16 évesek:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)
  • a lányok 37,3 százaléka érzi magát jól a bőrében

Szinte mindegyik mutató alapján az élen járunk a káros anyagok fogyasztásában Európa szinten. Dohányzás szempontjából Szlovákia követ minket, ahol a fiatalok 46 százaléka használt már dohányterméket. A legjobb eredményekkel pedig Izland (13%) és Málta (16%) rendelkezik.

Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma

Ami a mentális jóléti indexet illeti, a magyar fiúk körében ez még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), a lányok eredménye viszont kifejezetten riasztó: 37,3 pont. Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányokat az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba löki.

A szakemberek szerint a mutatók csökkentésére megoldást nyújthatnának a prevenciós előadások, azonban az iskolai megelőzés sok esetben nem éri el a célját.

Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?