Elég feltűnő helyen volt helyesírási hiba a nyolcadikosok nyelvtankönyvén Szerbiában

Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.

A hibára egy szülői bejelentés nyomán derült fény, az esetről Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke számolt be Facebook-oldalán. Fremond a szerbiai magyar közösség országos kisebbségi önkormányzati testületét vezeti, amelynek kiemelt feladatai közé tartoznak az oktatással, a kultúrával, a tájékoztatással, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos ügyek.

Fremond bejegyzése szerint egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek borítója hibásan jelent meg: a címben egy betű maradt ki, így a „Magyar nyelv” helyett „Magar nyelv” olvasható. Az MNT elnöke azt írta, a bejelentést követően azonnal kapcsolatba lépett Jerasz Anikó oktatási államtitkárral, aki a Tankönyvkiadó Intézettel is egyeztetett az ügyben.

Fremond hangsúlyozta, hogy nem minden példány érintett, a hibás borítójú tankönyvek cseréjét azonban biztosítani fogják. Mint fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy a magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákok ilyen hibával kiadott tankönyvet kapjanak.

Mit tegyünk, ha hibát találunk egy tankönyvben?

Elsőként az iskolának, illetve az intézmény tankönyvfelelősének érdemes jelezni a problémát. A tankönyvellátás során felmerülő mennyiségi vagy minőségi kifogásokat az iskolák a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) felé továbbíthatják.

A KELLO tankönyves ügyfélszolgálata közvetlenül is elérhető a +36 1 237 6900-as telefonszámon, illetve az [email protected] e-mail-címen. A tankönyvek szakmai, tartalmi javításának már külön hivatalos eljárási rendje van: a tankönyvvé nyilvánítással és a jóváhagyott tankönyvek módosításával kapcsolatos eljárásokban az Oktatási Hivatalnak is szerepe van. A szabályozás külön kitér a helyesírási és nyomdahibák javítására is.

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna