Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Hónapokon keresztül kommunikálta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a GDP 6,14 százalékát költjük oktatásra. Megkérdeztük, hogy ez hogyan jön össze: uniós forrásokkal és a polgárokra rótt tandíjakkal, összeollózott költségvetési tételekkel.

Rétvári Bence államtitkár az M1 hírcsatornának és a Kossuth Rádiónak is úgy nyilatkozott még április közepén is, hogy a kormány 2016-ban a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, ami a vezető gazdaságokat tömörítő OECD 6 százalékos ajánlása feletti szám - ugyebár ezt követelik a tiltakozók is. Azonban az államtitkár hozzáadta az uniós forrásból érkező összegeket is, ami az OECD módszertana szerint nem számítható bele. 2014-ben a GDP 5,2 százalékát költötte a kormány az oktatásra az Eurostat adatai szerint, azóta a pedagógusok béremelését jelentő 238 milliárd plusz forrás sem indokol olyan mértékű emelkedést, ami alátámasztja a 6,14 százalékos adatot.
A részletes adatokkal megkerestük az Emmi-t, hogy tisztázzák a számításaik módszertanát. Megerősítették, hogy valóban hozzáadták az uniós forrásokból származó összegeket is, amely mértéke meghaladta a 100 milliárd forintot - főként beruházásra fordították. Tehát a csehek, az olaszok vagy a litvánok, illetve a többi tagország állja a cechet. Ezt igencsak kreatív felfogás alapján lehet állami költésként elszámolni - az OECD nem is engedi.
Az OECD-metodika szerint csak az alapköltségvetésben szereplő tételeket számolják. Azonban például a felsőoktatási intézmények esetében a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat nem számoljuk bele a magyar állam által felsőoktatásra költött forrásokba, pedig ettől még az a költségvetés része. Ugyanígy nincsenek beleszámolva azok a határon túli ügyek, amelyek oktatással, felsőoktatással kapcsolatosak. Ha ezeket a költségvetés különböző soraiból kiszedjük és összeadjuk, akkor kijön ez a 6,14%.
- állt az Emmi válaszában. Úgy véltük, ha már felhozták mindazt, amit nem számít be az OECD, akkor kikérjük a teljes költségvetési listát 2016-ra vonatkozóan.
A közoktatásban 920 milliárd forintnyi költségvetési forrásról számoltak be:
Bevételeket is elkönyvelt a rendszer, összesen 78,5 milliárdot. Ebből 12 milliárdot a Klik bevételének kalkulálnak, de 56 milliárdos befizetéssel számolnak az állampolgárok szakképzési hozzájárulásaként, azaz tandíjként.
A felsőoktatásban 252,7 milliárdot költ költségvetési forrásból a kormány:
A közoktatáshoz hasonlóan itt is elszámolták a hallgatók tandíjbefizetését, ami önmagában 282 milliárd forint, az NKE további 3 milliárddal járul hozzá a bevételekhez.
Mennyi is az annyi?
Lényegében a kormány mindent összeguberált az oktatás kapcsán. Fontos kiemelni, hogy az állampolgárok által befizetett adón túl még egy bőrt is lehúznak a tandíjakkal, amivel persze számolnia kell egy költségvetésnek, de állami forrásként feltüntetni igencsak erős, ami ráadásul 365 milliárdot jelent, ez az Emmi által felsorolt tételek közel negyede. Bátorság kell ahhoz is, hogy a fentebb említett uniós forrásokat is még hozzáadják. Közel 1640 milliárdos rendszerről lehet beszélni az Emmi tájékoztatása szerint, ami némileg meghaladja a GDP 5 százalékát.
A Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkerestük, de gy hónap elteltével sem érkezett válasz, így nem tudni, hogy milyen kreatív megoldással egészítik ki az Emmi számait. Egy viszont biztos: a költések nem az érdemi mérésnek számító OECD módszertana alapján álltak így össze, márpedig ennek a 6 százalékát követelik a tiltakozók, nem az innen-onnan összehalászott összegeket, amivel a kormány szolgál.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.