Menni vagy maradni? Ilyen nehézségekkel kell megküzdenie a külföldön tanuló fiataloknak
Bár egyre több magyar fiatal jár külföldi egyetemre, kevés szó esik arról, hogy milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet.
Bár egyre több magyar fiatal jár külföldi egyetemre, kevés szó esik arról, hogy milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet.
Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.
Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.
Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
Az Egyesült Államokban drámaian visszaesett a nemzetközi hallgatók érdeklődése a mesterképzések iránt. Év eleje óta 61 százalékkal csökkent az érdeklődés a külföldi hallgatók körében.
Az első helyezett maximum pontot szerzett az értékelés során.
Hogyan lehet egy átlagos középiskolából eljutni a világ vezető egyetemeire - ösztöndíjakkal, kitartással és tudatossággal.
Vendégszerző
Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak.
Eduline/MTI
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os-e a kreditelismerés?
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
Vendégszerző
Iskolai jegyek, személyiség, motiváció? Mi jelenthet előnyt, ha valaki külföldi egyetemre készül? Miért kevés önmagában a színötös bizonyítvány? Ritli Zsanett írása, aki a University of St Andrews alumnája és jelenleg Fulbright-ösztöndíjasként a New York University tanulója mesterszakon. A Lumen mentorprogram alapítójaként évek óta támogat fiatalokat abban, hogy önazonosan és tudatosan készüljenek a külföldi egyetemi felvételire.
Eduline
Sokan szeretnének külföldön tanulni vagy dolgozni, ehhez pedig elengedhetetlen a nyelvtudás hivatalos igazolása. De vajon melyik Magyarországon megszerzett nyelvvizsgát fogadják el külföldön?
Eduline
Nekik már csak azt kell eldönteni, hogy melyik egyetem ajánlatával élnek.
A jelenleg az egyetemen tanuló külföldi hallgatóknak pedig át kell iratkozniuk máshová, különben elveszítik a diákvízumukat.
Rodler Lili
A nemzetközi matek és digitális kultúra versenyek, táborok miatt szinte lehetetlen küldetés időpontot egyeztetni a Szent István Gimnázium végzős diákjával, Keresztély Zsófiával, aki nemcsak az MIT-ra, hanem gyakorlatilag a Cambridge Egyetemre is bekerült.
Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.