Lehet-e minden településen iskola?
Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a közösségi élet egyik utolsó bástyája is. Szabó Andrea szociológus arról beszélt, hogyan veszítik el a kistelepülések megtartó erejüket az iskolák bezárásával.
Kapitány István Facebook bejegyzésében egy sporthasonlattal érzékelteti a problémát: a fociban gyakran mondják, hogy a jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Szerinte Magyarország az elmúlt másfél évtizedben „gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.”
A korábbi gazdasági modell – amely nagyrészt az olcsó munkaerőre és a külföldi tőkére épült – szerinte egyre kevésbé működik. Ahhoz, hogy az ország kilépjen az úgynevezett közepes jövedelem csapdájából, a tudásra, a termelékenységre és az innovációra kellene építeni a növekedést. Ehhez azonban erős oktatási rendszerre lenne szükség.
A bejegyzés szerint az elmúlt évek oktatási változásai inkább centralizációt hoztak. Csökkent az intézmények autonómiája, miközben a közoktatás túlterheltté vált, és nehezen tud alkalmazkodni a 21. századi készségek iránti igényekhez.
Kapitány külön kitér arra is, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára túl korán zárja le az oktatási pályát. Ez hosszabb távon a munkaerőpiacon is éreztetheti a hatását.
A probléma szerinte már most látható: a fiatal diplomások aránya stagnál, miközben egyre több tehetséges magyar diák tanul vagy vállal munkát külföldön. Eközben a hazai gazdaság egyre gyakrabban szembesül a képzett munkaerő hiányával.
Kapitány szerint egy versenyképes ország alapja a minőségi és mindenki számára hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie.
Tíz év alatt az EU egyik legrosszabb mutatója lett a magyar
A diplomás fiatalok aránya nemcsak stagnál Magyarországon, hanem hosszabb távon inkább romló trend látszik. A Társadalmi Riport azt vizsgálta, mennyire sikerült az Európai Unió országainak teljesíteniük azt a célt, hogy a 25-34 évesek körében növeljék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát.
Az EU még a 2010-es években tűzte ki azt a célt, hogy a diplomás fiatalok arányát a korábbi, valamivel több mint 35 százalékról 2020-ra 40 százalékra, 2030-ra pedig 45 százalékra emelje. Az uniós átlag ezzel szemben folyamatosan emelkedett: 2014 és 2023 között 36 százalékról 43 százalékra nőtt, és már 2020-ra elérte a kitűzött 40 százalékos célt.
Magyarország azonban nem követte ezt a trendet. A diplomás fiatalok aránya 2015 után a korábbi 32 százalékról nagyjából 30 százalék körülire csökkent, és hosszú éveken keresztül ezen a szinten stagnált. Bár 2021-ben átmenetileg 33 százalékra emelkedett, 2023-ra ismét 30 százalék alá esett vissza.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország nemcsak a 2020-as uniós célértéktől maradt el, hanem a 2030-ra kitűzött 45 százalékos szinttől is mintegy 16 százalékpont választja el.
A nemzetközi összehasonlítás még kedvezőtlenebb képet mutat: míg 2014-ben kilenc uniós országban volt alacsonyabb a diplomás fiatalok aránya, tíz évvel később már csak egyetlen ország, Románia áll Magyarország mögött. A vizsgált időszakban ugyanis az EU-ban csak ebben a két országban csökkent a diplomások aránya.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön
A diplomások arányának alakulásában az is szerepet játszhat, hogy egyre több magyar fiatal külföldön kezdi meg az egyetemi tanulmányait. Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2024/25-ös tanévben már mintegy 18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, ami közel 30 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók körülbelül 7 százaléka – nagyjából minden tizennegyedik diák – külföldi egyetemen tanul.
A felmérés szerint a döntés mögött leggyakrabban a magyarországi politikai és társadalmi környezet áll: a válaszadók 48,8 százaléka ezt nevezte meg fő okként. Emellett sokakat a jobb nemzetközi elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%) is motivál a külföldi továbbtanulásban.
„Alattvalókat képeznek, nem gondolkodó állampolgárokat” – Totyik Tamás szerint az oktatáspolitika tovább mélyíti a lemaradást
Olcsó, könnyen pótolható munkaerőre készíti fel a diákokat a jelenlegi magyar oktatási rendszer, miközben a munkaerőpiac egyre kevésbé tud mit kezdeni velük – állítja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte ma a magyar tanulók többsége olyan tudásszinttel kerül ki az iskolából, amelyet a következő évtizedekben a robottechnológia vagy a mesterséges intelligencia kiválthat. A problémák gyökere szerinte az elitista tanterv, a túlterhelt gyerekek és a politikai bátorság hiánya.
