Az elmúlt tíz évben jócskán elmaradtunk ez elvárt uniós céltól.
Nem csak a korai iskolaelhagyókkal kapcsolatos uniós célkitűzést nem sikerült megugrania Magyarországnak, hanem a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát sem sikerült növelnie – derül ki a tavalyi Társadalmi Riportból.
A tanulmány egészen pontosan azt vizsgálta, hogy az Európai Unióban 2014 és 2023 között mennyire sikerült tartania magát a tagállamoknak ahhoz a célkitűzéshez, hogy kicsivel több mint 35%-ról 40 majd 2030-ig 45%-ra emelje a diplomás fiatalok arányát.
A grafikonok és a mutatók nem hazudnak, szinte mindenkinek, hazánkat és Romániát kivéve, sikerült nagyjából elérnie a 2020-as célkitűzést, és jól halad az áhított 45%-os arány felé.
„A 27 EU-ország átlagában 2014 és 2023 között nagyjából egyenletesen növekedett a diplomás fiatalok aránya, a vizsgált időszakban 36%-ról 43%-ra nőtt, 2020-ra pedig elérte az erre az időpontra kijelölt 40%-os uniós célértéket.” – írta Varga Júlia, a tanulmány szerzője, a statisztikával kapcsolatban.
A grafikonon fel van tüntetve Magyarország egyéni haladása is, mint viszonyítási alap. Látható, hogy a mutató 2015 után a kezdeti 32%-ról lecsökken egy 30 körüli adatra, és tartja is ezt a szintet egészen 2021-ig. Itt ugyanis, egy hirtelen ugrás fedezhető fel, amit sajnos egy hatalmas visszaesés követ.
A 2021-re elért 33% visszaesett 30% alá 2023-ra. Ez nem csak, hogy a 2020-as célértéktől áll messze, hanem egy 16%-os különbséget jelent a 2030-ra kitűzött 45%-os uniós célértékkel szemben. Mindezt öt év alatt kellene behozni úgy, hogy a korábbi célt sem értük el.
Mindenki beelőzött minket, Romániát kivéve
Az országok szerinti összehasonlítás kifejezetten érdekes és egyben szomorú eredményt mutat. Míg 2014-ben kilenc ország volt mögöttünk a diplomás fiatalok arányát illetően, addig 10 évvel később már csak egy, az pedig nem más, mint Románia. Ott és hazánkban nemhogy nem nőtt, hanem csökkent a diplomát szerzők aránya.
Ha régiók szerint nézzük az ország teljesítményét, akkor bíztatóbb adatokat lehet felfedezni. Az Eurostat 2023-as európai régió szintű felméréséből kiderül, hogy Budapest abba a 30%-ba tartozik, akiknek sikerült elérni és meghaladni a 2030-ra kitűzött diplomás arányokat. 2022-re a főváros 62,3%-os aránnyal ugrotta ezt meg.
Ezzel szemben negatív eredményeket is produkáltunk. Tizenhét olyan európai régió volt, ahol a 25-34 évesek kevesebb mint egynegyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezek közül három magyar volt.
„Észak-Magyarország a négy legrosszabbul teljesítő európai régió között volt 18,2%-os aránnyal, de Észak-Alföld (22,6%) és Nyugat-Dunántúl is (22,9%) bekerült a 17 legrosszabb régió közé.” – emelték ki a tanulmányban.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
