Az összes fontos mutató szerint romlott a magyar fiatalok iskolázottsága az elmúlt 10 évben.
Az egyre inkább romló tendenciával kapcsolatos Tárki Társadalomkutatási Intézet által készített tanulmányt a Telex elemezte ki. A Varga Júlia által készített tanulmány a tavalyi Társadalmi Riportban jelent meg, ami azt mutatta be, hogyan változtak a vizsgált mutatók az uniós célkitűzésekhez és a többi tagállamhoz képest az oktatás területén.
Röviden és tömören a kialakult kép nem túl kecsegtető: Magyarországnak nemcsak az uniós célokat nem sikerült teljesítenie, de még a többi uniós országhoz képest is egyre jobban lemaradt ezekben a mutatókban. Ez már csak azért is nagy probléma, mivel a fiatalok iskolázottsága a későbbiekben kihatással lesz a munkaerőpiacra, a gazdaságra és a társadalomra egyaránt – olvasható a tanulmányban.
2014-ben Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 11,4 százalék volt, ami akkor még nagyon közel volt az uniós átlaghoz (11,1 százalék). Az ezt követő években az EU-s országok átlagában folyamatosan csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, 2019-re sikerült is elérni a 2020-ra kitűzött 10 százalékot.
| Korai iskolaelhagyók |
| Korai iskolaelhagyónak azokat a 18–24 éves fiatalokat tekintik, akiknek általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben. Mivel az iskolázottság nagyban befolyásolja az országok gazdasági teljesítményét és termelékenységét, ezért az Európai Unió korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 10, 2030-ig 9 százalékra kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát a 18–24 éves fiatalok között. |
Hazánkban 2014 és 2016 között 12,5 százalékra nőtt, majd kisebb hullámzással szinten maradt az iskolaelhagyók aránya egészen 2022-ig. 2023-ban valamelyest csökkent ugyan az arányuk, de az akkori érték még így is nagyobb volt a 2014-esnél, a 2020-ra kitűzött 10 százalékos uniós céltól pedig bőven elmaradt, ahogy azt az alábbi ábrán is látni lehet.
A jelentés szerint a 27 uniós tagország közül 15 érte el már 2023-ra a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt. Többek között a közvetlen szomszédainknak is, Ausztriának és Szlovákiának.
Azok között, akik jócskán elmaradtak a vártaktól, szereplünk mi is, de mellettünk ott van még Németország, Spanyolország és Románia is a sorban. A Teles viszont kiemeli, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2023-ban már csak három uniós országban volt magasabb az iskolaelhagyók száma, mint nálunk. Korábban (2014) ez hét országban volt így.
Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy a mögöttünk álló három országban az elmúlt 9 évben viszont jelentősen javultak a mutatók önmagukhoz képest. Magyarországon viszont romlott ez a mutató.
Érdekesség, hogy Németországban is visszaesést lehet tapasztalni, viszont ott a külső behatások adnak magyarázatot a romlásra, a jelentés szerint. „Németországban 2014-ben még 9,5 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, aztán 2020 után jött egy nagy ugrás, és 2021-ben már 13 százalék volt ez az arány. A tanulmány szerint az történt, hogy ebben az időszakban hirtelen megnőtt a migrációs hátterű fiatalok aránya, akik között nagyon sok volt a korai iskolaelhagyó” – emelte ki a Telex.
Magyarországot elemezve, az egyes országrészek között, komoly egyenlőtlenségeket lehet felfedezni az iskolázottsági mutatókban.
2024 és 2023 között 12 vármegyében nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, nyolcban csökkent, és csupán hat vármegyében sikerült elérni az előirányzott 10, illetve 9 százalékos uniós célokat. Nógrád vármegyében kimagasló, 25,5 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya a fiatalok között.
A növekedés kifejezetten drasztikus, két számjegyű növekedést jelent az egyes vármegyékben:
A hírportál külön kiemeli Békés vármegyét, ahol a tanulmányban kimutatott arány szerint 2014 és 2023 között 132 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az azt jelenti, hogy amíg 2014-ben még csak a fiatalok 7,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó, addig 2023-ban már 17,4 százalékuk vált azzá.
A tanulmány szerint a korai iskolaelhagyókra vonatkozó adatok azt jósolják, hogy a középfokú végzettségű fiatalok aránya is csökkenni fog a következő években. „Mivel ezek a fiatalok még nagyon hosszú ideig lesznek munkaképes korúak és – az eddigi tapasztalatok szerint – későbbi életpályájuk során már nehezen szereznek magasabb végzettséget, vagy sajátítanak el újabb ismereteket, készségeket, ezért minden valószínűség szerint, komoly korlátot fognak jelenteni a gazdaság számára” – emelték ki a tanulmányban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
