A hallgatók több mint fele vállal munkát a tanulmányai mellett ezen az öt képzési területen

A gazdaságtudományokon a legmagasabb a munkavégző hallgatók aránya.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) friss statisztikájában a 2023-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulókat kérdezték a munkaerőpiaci helyzetükről.

A kérdőív kitöltőinek 53 százaléka dolgozott a kitöltés évében. Ebből 68,5 százalék a munkatapasztalat szerzésének érdekében dolgozott, és 59 százalékuk pedig a megélhetési költségek fedezése érdekében vállalt munkát.

Azonban a statisztikából az is kiderült, hogy átlagosan a hallgatók 43,4 százalékának a jelenlegi munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

Az adatok szerint a képzési területek közül a gazdaságtudományok területén tanulók közül (67%) dolgoznak a legtöbben egyetem mellett. Őket követi a sporttudomány és a társadalomtudomány területein tanulók.

Top 5 képzési terület, ahol a legmagasabb a munkavégzők aránya:

  • gazdaságtudományok: 67%
  • sporttudomány: 61%
  • társadalomtudományok: 60%
  • bölcsészettudomány: 53%
  • pedagógusképzés: 52%

Egyetlen terület volt, ahol 40 százalék alá ment a dolgozó hallgatók aránya, ami pedig a természettudomány, 36 százalékos aránnyal.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a tanulmányok és a munka összehangolása mennyire ütközik nehézségekbe. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az orvos- és egészségtudomány hallgatóknak van a legnehezebb helyzete. A dolgozó hallgatók 69,8 százalékának nehéz összeegyeztetni a tanulást és a munkát. Ez az informatika szakos hallgatóknak jelentett a legkevésbé problémát, bár az arányuk 44,3 százalékkal így is magasnak tűnik.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.