Bruttó 700 ezer forintos kezdőfizetést is kérhetnek a frissdiplomások ezeken a területeken

Egyre merészebb a pályakezdők bérigénye egy friss felmérés szerint.

A WHC Csoport szerkesztőségünk részére is elküldött elemzéséből kiderül, hogy a diploma továbbra is kulcsfontosságú a munkáltatók számára, azonban egyre több cég hajlandó alacsonyabb bérrel már a végzettség megszerzése előtt alkalmazni a fiatalokat, majd a diploma megszerzése után biztosítani számukra béremelést.

A legnépszerűbb területeken – a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén – a pályakezdők jellemzően bruttó 500 és 700 ezer forint közötti fizetési igénnyel jelentkeznek.

A logisztikai és beszerzési területeken például a legkeresettebb pozíciók közé tartozik a logisztikai ügyintéző, beszerzési asszisztens és fuvarszervező. Itt az alapbérigény bruttó 600 ezer forint körül mozog, míg a már gyakornoki tapasztalattal rendelkező fiatalok akár bruttó 700 ezer forintos fizetést is elvárhatnak.

A pénzügyi szektorban a pályakezdők vidéken bruttó 450 ezer, Budapesten pedig bruttó 500-600 ezer forintos kezdő fizetéssel számolnak. Az építőiparban a műszaki előkészítő és tervező pozíciók esetében a kezdőbérek szintén bruttó 500-600 ezer forint körül alakulnak. Az informatikai szektorban a legnépszerűbb kezdő pozíció a szoftvermérnök, ahol a belépő fizetések bruttó 600-700 ezer forint között mozognak.

Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.