Messze még a 45 százalékos célkitűzés, kevés a diplomás Magyarországon

A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.

  • Tornyos Kata

Mindén év májusában frissíti az EU az iskolai végzettségre vonatkozó statisztikáit, ami a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség arányát mutatja be. 43,1 százalékot tett ki ez az arány a teljes Uniót nézve 2023-ban, de Magyarország ennél lényegesen rosszabbul teljesített.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb, harminc százalék alatti eredményt értünk el. Olaszország, Csehország és Bulgária követ minket a sorban. A legnagyobb arányt – több mint 60%-ot – Luxemburgban, Cipruson és Írországban mérték.

Azt szeretné az EU, hogy minden negyedik európai egyetemista tanuljon külföldön

Az Európai Unió azt szeretné, hogy a diákok közel negyede külföldön tanuljon. A cél az, hogy 2030-ra a felsőoktatásban végzettek legalább 23 százaléka rendelkezzen tanulmányi mobilitási tapasztalattal

Ennek érdekében az Európai Tanács elfogadott egy sor ajánlást, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő a külföldi továbbtanulás vagy tapasztalatszerzés népszerűsítése érdekében. A tanács javasolja a nyelvtanulás megerősítését az oktatás minden szakaszában, a tanulmányi mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelését, valamint a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó tanulmányi eredmények elismerésének javítását.

Miért fontos a diploma?

Az iskolai végzettség fontos tényező mind a munkaerőpiacon, mind az egyének és általában a társadalom számára – hívja fel a figyelmet az EU elemzése. A magasabb iskolai végzettség általában magasabb foglalkoztatási rátákat, nagyobb termelékenységet és magasabb jövedelmet eredményez, ami miatt az életminőség is megnő. Az Európai Tanács ezért 2021-ben bejelentette, hogy szeretnék elérni, hogy 2030-ra a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 45 % legyen. Az uniós tagállamok közel fele már elérte a 2030-ra kitűzött célt.

Az EU egészét tekintve a nők 2019-ben már elérték a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt: a 25–34 éves nők 45,1%-a szerzett felsőfokú végzettséget. 2023-ban ez az arány tovább nőtt, már majdnem eléri az ötven százalékot. A férfiak esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2023-ban 37,6 % volt.  Az ő arányuk lényegesen lassabb ütemben nőtt, mint a nők esetében, ami idővel több mint tíz százalékos nemek közötti szakadékhoz vezetett.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.