A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Mindén év májusában frissíti az EU az iskolai végzettségre vonatkozó statisztikáit, ami a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség arányát mutatja be. 43,1 százalékot tett ki ez az arány a teljes Uniót nézve 2023-ban, de Magyarország ennél lényegesen rosszabbul teljesített.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb, harminc százalék alatti eredményt értünk el. Olaszország, Csehország és Bulgária követ minket a sorban. A legnagyobb arányt – több mint 60%-ot – Luxemburgban, Cipruson és Írországban mérték.
| Azt szeretné az EU, hogy minden negyedik európai egyetemista tanuljon külföldön |
Az Európai Unió azt szeretné, hogy a diákok közel negyede külföldön tanuljon. A cél az, hogy 2030-ra a felsőoktatásban végzettek legalább 23 százaléka rendelkezzen tanulmányi mobilitási tapasztalattal Ennek érdekében az Európai Tanács elfogadott egy sor ajánlást, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő a külföldi továbbtanulás vagy tapasztalatszerzés népszerűsítése érdekében. A tanács javasolja a nyelvtanulás megerősítését az oktatás minden szakaszában, a tanulmányi mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelését, valamint a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó tanulmányi eredmények elismerésének javítását. |
Miért fontos a diploma?
Az iskolai végzettség fontos tényező mind a munkaerőpiacon, mind az egyének és általában a társadalom számára – hívja fel a figyelmet az EU elemzése. A magasabb iskolai végzettség általában magasabb foglalkoztatási rátákat, nagyobb termelékenységet és magasabb jövedelmet eredményez, ami miatt az életminőség is megnő. Az Európai Tanács ezért 2021-ben bejelentette, hogy szeretnék elérni, hogy 2030-ra a 25–34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya legalább 45 % legyen. Az uniós tagállamok közel fele már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Az EU egészét tekintve a nők 2019-ben már elérték a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt: a 25–34 éves nők 45,1%-a szerzett felsőfokú végzettséget. 2023-ban ez az arány tovább nőtt, már majdnem eléri az ötven százalékot. A férfiak esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2023-ban 37,6 % volt. Az ő arányuk lényegesen lassabb ütemben nőtt, mint a nők esetében, ami idővel több mint tíz százalékos nemek közötti szakadékhoz vezetett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
