Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

5019 főt alkalmaztak pedagógusként vagy vezetőként a 2024/2025-ös tanévben úgy, hogy nem volt pedagógusdiplomájuk - derült ki a KSH adataiból, amit a Lakmusz szúrt ki.

Közülük 3131 fő óvodapedagógusként,tanítóként, tanárként vagy oktatóként dolgozott, 1791 fő egyéb beosztású pedagógusként, oktatóként és 96 fő pedig vezetőként, illetve vezető-helyettesként.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a 2023/2024-es tanévben még csak 4627 fő, míg a 2023/2024-es tanévben csak 4442 fő volt a számuk.

Ebbe a kategóriába tartoznak többek között azok a pedagógushallgatók, akik még a diplomájuk megszerzése előtt elmennek dolgozni a közoktatásba vagy a szakképzésbe, a testnevelőként alkalmazott edzők, de azok a természettudományos felsőfokú végzettséggel rendelkezők is, akik vállalták, hogy a tanítás mellett megszerzik a pedagógusdiplomát.

Bár ebben a statisztikában még nincsenek benne, az óvodai nevelőket a jelenlegi jogszabályok alapján technikusi végzettséggel óvodapedagógusként is lehet alkalmazni. (Az első óvodai nevelők 2026-ban végeznek.)

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a Tisza Párt szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. A programjukban ugyanis az szerepel, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.