Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

5019 főt alkalmaztak pedagógusként vagy vezetőként a 2024/2025-ös tanévben úgy, hogy nem volt pedagógusdiplomájuk - derült ki a KSH adataiból, amit a Lakmusz szúrt ki.

Közülük 3131 fő óvodapedagógusként,tanítóként, tanárként vagy oktatóként dolgozott, 1791 fő egyéb beosztású pedagógusként, oktatóként és 96 fő pedig vezetőként, illetve vezető-helyettesként.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a 2023/2024-es tanévben még csak 4627 fő, míg a 2023/2024-es tanévben csak 4442 fő volt a számuk.

Ebbe a kategóriába tartoznak többek között azok a pedagógushallgatók, akik még a diplomájuk megszerzése előtt elmennek dolgozni a közoktatásba vagy a szakképzésbe, a testnevelőként alkalmazott edzők, de azok a természettudományos felsőfokú végzettséggel rendelkezők is, akik vállalták, hogy a tanítás mellett megszerzik a pedagógusdiplomát.

Bár ebben a statisztikában még nincsenek benne, az óvodai nevelőket a jelenlegi jogszabályok alapján technikusi végzettséggel óvodapedagógusként is lehet alkalmazni. (Az első óvodai nevelők 2026-ban végeznek.)

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a Tisza Párt szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. A programjukban ugyanis az szerepel, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.