Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

5019 főt alkalmaztak pedagógusként vagy vezetőként a 2024/2025-ös tanévben úgy, hogy nem volt pedagógusdiplomájuk - derült ki a KSH adataiból, amit a Lakmusz szúrt ki.

Közülük 3131 fő óvodapedagógusként,tanítóként, tanárként vagy oktatóként dolgozott, 1791 fő egyéb beosztású pedagógusként, oktatóként és 96 fő pedig vezetőként, illetve vezető-helyettesként.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a 2023/2024-es tanévben még csak 4627 fő, míg a 2023/2024-es tanévben csak 4442 fő volt a számuk.

Ebbe a kategóriába tartoznak többek között azok a pedagógushallgatók, akik még a diplomájuk megszerzése előtt elmennek dolgozni a közoktatásba vagy a szakképzésbe, a testnevelőként alkalmazott edzők, de azok a természettudományos felsőfokú végzettséggel rendelkezők is, akik vállalták, hogy a tanítás mellett megszerzik a pedagógusdiplomát.

Bár ebben a statisztikában még nincsenek benne, az óvodai nevelőket a jelenlegi jogszabályok alapján technikusi végzettséggel óvodapedagógusként is lehet alkalmazni. (Az első óvodai nevelők 2026-ban végeznek.)

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a Tisza Párt szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni. A programjukban ugyanis az szerepel, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.