Milestone Intézet: a külföldön tanulók 61 százaléka jön vissza Magyarországra

Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.

  • Székács Linda

A Milestone Intézet külföldön végzett mintegy 1500 öregdiákjának 61 százaléka tért vissza valamilyen formában Magyarországra az elmúlt 15 évben - erre világít rá az alternatív oktatási intézmény friss kutatása, aminek az eredményeit egy sajtótájékoztató keretein belül ismertették kedd délelőtt.

Ezen Kelenhegyi Andor, a Milestone oktatási igazgatója elmondta, hogy csak 2024-ben nagyjából 120 végzős diák közül 60 fő kapott felvételi ajánlatot a világ 30 legjobb felsőoktatási intézményének valamelyikéből. Míg korábban ezek jellemzően brit egyetemek voltak, a Brexit óta ugrásszerűen megnőtt a holland, olasz, francia, német és osztrák egyetemek népszerűsége, de továbbra is szerepel a külföldi továbbtanulást célzók térképein az Amerikai Egyesült Államok is.

Hogy a Milestone egykori diákjai milyen arányban maradnak külföldön, vagy térnek vissza Magyarországra, azzal kapcsolatban az intézmény kérdőíves adatfelvételt végzett, amit 100 egykori diákjuk töltött ki, további 100 alumni esetében pedig a nyilvánosan elérhető adataikat (LinkedIn) vizsgálták. Ezek alapján pedig a "hazatérési ráta" pontosan ugyanannyi, mint amennyi 2023-ban is volt, azaz 61 százalék.

Ők azok tehát, akik a külföldi tanulmányaikat követően valamikor hazai munkavállalás, családalapítás, itthoni magasabb szintű tanulmányok (mesterszak vagy doktori) vagy egyéb okokból kifolyólag úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Magyarországra.

A hazatérésben nem tényező sem a szülők végzettsége, sem a diákok neme vagy életkora

- jegyezték meg. Visszahúzó erő ugyanakkor a család, itt élő partner vagy baráti kör.

Hasonló kutatást publikált egyébként a napokban az Engame Akadémia is. Erről itt olvashattok:

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.