Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.
A Milestone Intézet külföldön végzett mintegy 1500 öregdiákjának 61 százaléka tért vissza valamilyen formában Magyarországra az elmúlt 15 évben - erre világít rá az alternatív oktatási intézmény friss kutatása, aminek az eredményeit egy sajtótájékoztató keretein belül ismertették kedd délelőtt.
Ezen Kelenhegyi Andor, a Milestone oktatási igazgatója elmondta, hogy csak 2024-ben nagyjából 120 végzős diák közül 60 fő kapott felvételi ajánlatot a világ 30 legjobb felsőoktatási intézményének valamelyikéből. Míg korábban ezek jellemzően brit egyetemek voltak, a Brexit óta ugrásszerűen megnőtt a holland, olasz, francia, német és osztrák egyetemek népszerűsége, de továbbra is szerepel a külföldi továbbtanulást célzók térképein az Amerikai Egyesült Államok is.
Hogy a Milestone egykori diákjai milyen arányban maradnak külföldön, vagy térnek vissza Magyarországra, azzal kapcsolatban az intézmény kérdőíves adatfelvételt végzett, amit 100 egykori diákjuk töltött ki, további 100 alumni esetében pedig a nyilvánosan elérhető adataikat (LinkedIn) vizsgálták. Ezek alapján pedig a "hazatérési ráta" pontosan ugyanannyi, mint amennyi 2023-ban is volt, azaz 61 százalék.
Ők azok tehát, akik a külföldi tanulmányaikat követően valamikor hazai munkavállalás, családalapítás, itthoni magasabb szintű tanulmányok (mesterszak vagy doktori) vagy egyéb okokból kifolyólag úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Magyarországra.
A hazatérésben nem tényező sem a szülők végzettsége, sem a diákok neme vagy életkora
- jegyezték meg. Visszahúzó erő ugyanakkor a család, itt élő partner vagy baráti kör.
Hasonló kutatást publikált egyébként a napokban az Engame Akadémia is. Erről itt olvashattok:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
