Milestone Intézet: a külföldön tanulók 61 százaléka jön vissza Magyarországra

Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.

  • Székács Linda

A Milestone Intézet külföldön végzett mintegy 1500 öregdiákjának 61 százaléka tért vissza valamilyen formában Magyarországra az elmúlt 15 évben - erre világít rá az alternatív oktatási intézmény friss kutatása, aminek az eredményeit egy sajtótájékoztató keretein belül ismertették kedd délelőtt.

Ezen Kelenhegyi Andor, a Milestone oktatási igazgatója elmondta, hogy csak 2024-ben nagyjából 120 végzős diák közül 60 fő kapott felvételi ajánlatot a világ 30 legjobb felsőoktatási intézményének valamelyikéből. Míg korábban ezek jellemzően brit egyetemek voltak, a Brexit óta ugrásszerűen megnőtt a holland, olasz, francia, német és osztrák egyetemek népszerűsége, de továbbra is szerepel a külföldi továbbtanulást célzók térképein az Amerikai Egyesült Államok is.

Hogy a Milestone egykori diákjai milyen arányban maradnak külföldön, vagy térnek vissza Magyarországra, azzal kapcsolatban az intézmény kérdőíves adatfelvételt végzett, amit 100 egykori diákjuk töltött ki, további 100 alumni esetében pedig a nyilvánosan elérhető adataikat (LinkedIn) vizsgálták. Ezek alapján pedig a "hazatérési ráta" pontosan ugyanannyi, mint amennyi 2023-ban is volt, azaz 61 százalék.

Ők azok tehát, akik a külföldi tanulmányaikat követően valamikor hazai munkavállalás, családalapítás, itthoni magasabb szintű tanulmányok (mesterszak vagy doktori) vagy egyéb okokból kifolyólag úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Magyarországra.

A hazatérésben nem tényező sem a szülők végzettsége, sem a diákok neme vagy életkora

- jegyezték meg. Visszahúzó erő ugyanakkor a család, itt élő partner vagy baráti kör.

Hasonló kutatást publikált egyébként a napokban az Engame Akadémia is. Erről itt olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.