Ha nem is rögtön az egyetem elvégzése után, de később az alternatív oktatási intézmény öregdiákjai közül sokan jönnek haza és vállalnak itt munkát, vagy folytatják a tanulmányaikat.
A Milestone Intézet külföldön végzett mintegy 1500 öregdiákjának 61 százaléka tért vissza valamilyen formában Magyarországra az elmúlt 15 évben - erre világít rá az alternatív oktatási intézmény friss kutatása, aminek az eredményeit egy sajtótájékoztató keretein belül ismertették kedd délelőtt.
Ezen Kelenhegyi Andor, a Milestone oktatási igazgatója elmondta, hogy csak 2024-ben nagyjából 120 végzős diák közül 60 fő kapott felvételi ajánlatot a világ 30 legjobb felsőoktatási intézményének valamelyikéből. Míg korábban ezek jellemzően brit egyetemek voltak, a Brexit óta ugrásszerűen megnőtt a holland, olasz, francia, német és osztrák egyetemek népszerűsége, de továbbra is szerepel a külföldi továbbtanulást célzók térképein az Amerikai Egyesült Államok is.
Hogy a Milestone egykori diákjai milyen arányban maradnak külföldön, vagy térnek vissza Magyarországra, azzal kapcsolatban az intézmény kérdőíves adatfelvételt végzett, amit 100 egykori diákjuk töltött ki, további 100 alumni esetében pedig a nyilvánosan elérhető adataikat (LinkedIn) vizsgálták. Ezek alapján pedig a "hazatérési ráta" pontosan ugyanannyi, mint amennyi 2023-ban is volt, azaz 61 százalék.
Ők azok tehát, akik a külföldi tanulmányaikat követően valamikor hazai munkavállalás, családalapítás, itthoni magasabb szintű tanulmányok (mesterszak vagy doktori) vagy egyéb okokból kifolyólag úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Magyarországra.
A hazatérésben nem tényező sem a szülők végzettsége, sem a diákok neme vagy életkora
- jegyezték meg. Visszahúzó erő ugyanakkor a család, itt élő partner vagy baráti kör.
Hasonló kutatást publikált egyébként a napokban az Engame Akadémia is. Erről itt olvashattok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
