Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.
A változás része annak az új nemzetközi oktatási stratégiának, amelynek célja, hogy a brit oktatási export értékét a következő négy évben 25%-kal növeljék – írja a Financial Times. A 2019-es korábbi terv 600 ezer nemzetközi diák fogadását tűzte ki célul – ez a szám 2020-21-ben teljesült, majd 2022-23-ra 759 ezerre nőtt. Azonban a 2023-24-es adatok szerint a diákok száma 732 ezerre csökkent, és a vízumkérelmek alapján további csökkenés várható.
A kormányzat szerint a nemzetközi diákok “jelentős előnyöket” hoznak az ország számára, de a toborzást “fenntartható módon” kell végezni. Egyes intézmények túlzottan támaszkodtak a külföldi diákokra bevételszerzés céljából, és felmerült a félelem, hogy bizonyos intézmények a tanulói vízumokat kiskapuként használják az országba való belépéshez.
Van olyan egyetem, ahol a diákok harmada Ázsiában tanul
Már ma is több tucat brit egyetem működtet nemzetközi leányintézményeket, főleg a Közel-Keleten és Ázsiában. 2023-24-ben 42 200 diák tanult ilyen kampuszokon, ami több mint harmadával több, mint 2019-20-ban. Ha a távoktatást és az együttműködő képzéseket is számoljuk, a külföldön tanuló diákok száma eléri a 621 ezer főt.
A University of Nottingham például Kínában és Malajziában működtet kampuszokat, ahol a külföldi brit kampuszok diákjainak 35%-a tanul. Middlesex, Heriot-Watt, Arden és Birmingham is jelentős szereplők a nemzetközi oktatásban.
Az elmúlt években brit magániskolák is sorra nyitottak leányiskolákat külföldön. 2025-ben például legalább 23 új intézmény nyílt, főleg a Közel-Keleten és Kínában. A Harrow School Pekingben és Hongkongban, az 1584-ben alapított Uppingham School pedig Kairóban indított kampuszt. A Charterhouse Lagos-i kampusza 2024-ben nyílt, és a brit magániskolák globális lehetőségeinek példájaként említik.
Eltörlik a brit egyetemeken az „angolszász” kifejezést, a kurzusok neveit is megváltoztatják
Nem helyettesíthetik a nemzetközi diákokat
Az oktatási export 2022-ben 32,3 milliárd fontot tett hozzá a brit gazdasághoz, a cél 2030-ra 40 milliárd font elérése. Bridget Phillipson oktatási miniszter szerint az intézmények külföldi terjeszkedése “diverzifikálhatja a bevételeket, erősítheti a nemzetközi kapcsolatokat, és milliók számára elérhetővé teheti a világklasszis brit oktatást”.
Ugyanakkor kritikus hangok is hallatszanak. Nick Hillman, a Higher Education Policy Institute szakértője szerint bár a külföldi kampuszok nyitása “nagyszerű”, nem helyettesítik teljesen a nemzetközi diákokat."Szükség van helyi partnerekre, kulturális és oktatási kihívásokra, valamint a személyzet szerződéseire is figyelni kell – sok kísérlet már megbukott” – mondta.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
