Nem akarják tovább növelni a nemzetközi diákok számát a brit egyetemek

Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.

A változás része annak az új nemzetközi oktatási stratégiának, amelynek célja, hogy a brit oktatási export értékét a következő négy évben 25%-kal növeljék – írja a Financial Times. A 2019-es korábbi terv 600 ezer nemzetközi diák fogadását tűzte ki célul – ez a szám 2020-21-ben teljesült, majd 2022-23-ra 759 ezerre nőtt. Azonban a 2023-24-es adatok szerint a diákok száma 732 ezerre csökkent, és a vízumkérelmek alapján további csökkenés várható.

A kormányzat szerint a nemzetközi diákok “jelentős előnyöket” hoznak az ország számára, de a toborzást “fenntartható módon” kell végezni. Egyes intézmények túlzottan támaszkodtak a külföldi diákokra bevételszerzés céljából, és felmerült a félelem, hogy bizonyos intézmények a tanulói vízumokat kiskapuként használják az országba való belépéshez.

Van olyan egyetem, ahol a diákok harmada Ázsiában tanul

Már ma is több tucat brit egyetem működtet nemzetközi leányintézményeket, főleg a Közel-Keleten és Ázsiában. 2023-24-ben 42 200 diák tanult ilyen kampuszokon, ami több mint harmadával több, mint 2019-20-ban. Ha a távoktatást és az együttműködő képzéseket is számoljuk, a külföldön tanuló diákok száma eléri a 621 ezer főt.

A University of Nottingham például Kínában és Malajziában működtet kampuszokat, ahol a külföldi brit kampuszok diákjainak 35%-a tanul. Middlesex, Heriot-Watt, Arden és Birmingham is jelentős szereplők a nemzetközi oktatásban.

Greenwitch University
shutterstock

Az elmúlt években brit magániskolák is sorra nyitottak leányiskolákat külföldön. 2025-ben például legalább 23 új intézmény nyílt, főleg a Közel-Keleten és Kínában. A Harrow School Pekingben és Hongkongban, az 1584-ben alapított Uppingham School pedig Kairóban indított kampuszt. A Charterhouse Lagos-i kampusza 2024-ben nyílt, és a brit magániskolák globális lehetőségeinek példájaként említik.

Eltörlik a brit egyetemeken az „angolszász” kifejezést, a kurzusok neveit is megváltoztatják

Nem helyettesíthetik a nemzetközi diákokat

Az oktatási export 2022-ben 32,3 milliárd fontot tett hozzá a brit gazdasághoz, a cél 2030-ra 40 milliárd font elérése. Bridget Phillipson oktatási miniszter szerint az intézmények külföldi terjeszkedése “diverzifikálhatja a bevételeket, erősítheti a nemzetközi kapcsolatokat, és milliók számára elérhetővé teheti a világklasszis brit oktatást”.

Ugyanakkor kritikus hangok is hallatszanak. Nick Hillman, a Higher Education Policy Institute szakértője szerint bár a külföldi kampuszok nyitása “nagyszerű”, nem helyettesítik teljesen a nemzetközi diákokat.

"Szükség van helyi partnerekre, kulturális és oktatási kihívásokra, valamint a személyzet szerződéseire is figyelni kell – sok kísérlet már megbukott” – mondta.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.