A változás része annak az új nemzetközi oktatási stratégiának, amelynek célja, hogy a brit oktatási export értékét a következő négy évben 25%-kal növeljék – írja a Financial Times. A 2019-es korábbi terv 600 ezer nemzetközi diák fogadását tűzte ki célul – ez a szám 2020-21-ben teljesült, majd 2022-23-ra 759 ezerre nőtt. Azonban a 2023-24-es adatok szerint a diákok száma 732 ezerre csökkent, és a vízumkérelmek alapján további csökkenés várható.
A kormányzat szerint a nemzetközi diákok “jelentős előnyöket” hoznak az ország számára, de a toborzást “fenntartható módon” kell végezni. Egyes intézmények túlzottan támaszkodtak a külföldi diákokra bevételszerzés céljából, és felmerült a félelem, hogy bizonyos intézmények a tanulói vízumokat kiskapuként használják az országba való belépéshez.
Van olyan egyetem, ahol a diákok harmada Ázsiában tanul
Már ma is több tucat brit egyetem működtet nemzetközi leányintézményeket, főleg a Közel-Keleten és Ázsiában. 2023-24-ben 42 200 diák tanult ilyen kampuszokon, ami több mint harmadával több, mint 2019-20-ban. Ha a távoktatást és az együttműködő képzéseket is számoljuk, a külföldön tanuló diákok száma eléri a 621 ezer főt.
A University of Nottingham például Kínában és Malajziában működtet kampuszokat, ahol a külföldi brit kampuszok diákjainak 35%-a tanul. Middlesex, Heriot-Watt, Arden és Birmingham is jelentős szereplők a nemzetközi oktatásban.
Greenwitch University
shutterstock
Az elmúlt években brit magániskolák is sorra nyitottak leányiskolákat külföldön. 2025-ben például legalább 23 új intézmény nyílt, főleg a Közel-Keleten és Kínában. A Harrow School Pekingben és Hongkongban, az 1584-ben alapított Uppingham School pedig Kairóban indított kampuszt. A Charterhouse Lagos-i kampusza 2024-ben nyílt, és a brit magániskolák globális lehetőségeinek példájaként említik.
Eltörlik a brit egyetemeken az „angolszász” kifejezést, a kurzusok neveit is megváltoztatják
Nem helyettesíthetik a nemzetközi diákokat
Az oktatási export 2022-ben 32,3 milliárd fontot tett hozzá a brit gazdasághoz, a cél 2030-ra 40 milliárd font elérése. Bridget Phillipson oktatási miniszter szerint az intézmények külföldi terjeszkedése “diverzifikálhatja a bevételeket, erősítheti a nemzetközi kapcsolatokat, és milliók számára elérhetővé teheti a világklasszis brit oktatást”.
Ugyanakkor kritikus hangok is hallatszanak. Nick Hillman, a Higher Education Policy Institute szakértője szerint bár a külföldi kampuszok nyitása “nagyszerű”, nem helyettesítik teljesen a nemzetközi diákokat.
"Szükség van helyi partnerekre, kulturális és oktatási kihívásokra, valamint a személyzet szerződéseire is figyelni kell – sok kísérlet már megbukott” – mondta.
