Tömegesen szűnnek meg a brit egyetemek nyelvi szakjai: tiltakoznak a nottinghami hallgatók

Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.

A Guardian és a BBC friss beszámolói alapján egyre feszültebb a helyzet: a Duolingo szerint a fiatalok szívesen tanulnak nyelveket, az egyetemek viszont drámai visszaesésről beszélnek.

A Nottinghami Egyetem és a Leicesteri Egyetem is bejelentette, hogy nyelvi képzéseik sorsa veszélybe került. Nottingham szerint „a ‘társadalmi eltolódás’ volt az oka a jelentkezések visszaesésének”, és az egyetem arra is emlékeztetett, hogy a nyelvi utánpótlás „évtizedek óta szivárog” az angliai iskolákban. A számok valóban drámaiak: a francia A-level vizsgázók száma 30 ezer körüli csúcsról 10 ezer alá, a németé pedig 10 ezerről 2 ezer környékére esett.

A kormányzati stratégia hiánya miatt a nyelvi tanszékek sorra zárnak be:

Az elmúlt öt évben közel 50 francia, német, olasz és ibériai tanulmányi központ zárt be vagy zsugorodott.

Siralmasan kevesen nyelvvizsgáznak szinte minden nyelvből és minden szinten

A Duolingo szerint a fiatalok több nyelvet tanulnak, mint valaha

A Duolingo brit igazgatója, Michael Lynas szerint a folyamat félreértelmezés eredménye. Tapasztalataik azt mutatják, hogy "az Egyesült Királyság fiataljai több időt töltenek nyelvtanulással a Duolingón, mint bármely más korosztály.”

A Duolingo támogatta a Higher Education Policy Institute új jelentését, amely „a nyelvi válságra” hívja fel a figyelmet. A szerző, Megan Bowler szerint a nyelvszakos diplomások „interdiszciplináris gondolkodók, akik kifinomult társadalmi és történelmi tudatossággal közelítenek a finom árnyalatokhoz”. Úgy véli, hogy ezek a készségek és szellemi értékek most még fontosabbak a mesterséges intelligencia korában – a nyelvi programok bezárása talán rövidlátó döntés.

 

Heidi Booth/BBC

Nottinghamben nagylétszámú leépítések várhatók

Nottinghamben hallgatók és oktatók tiltakoztak amiatt, hogy az egyetem felfüggesztette az új felvételeket több modern nyelvi szakra. Az egyetem korábban bejelentette, hogy „több mint 250 nem akadémiai munkakört érinthetnek a leépítések”, és összesen 42 képzés kerülhet veszélybe.

Bár közölték, hogy „ezen a héten még nem születik döntés a szakok megszüntetéséről”, a modern nyelvi képzések jövőjéről hamarosan határoznak, mivel szerintük „fenntarthatatlan”, hogy a modern nyelvi szakok közül négy kivételével mindegyiknek tíz fő alatt van a hallgatói létszáma. A tiltakozó hallgatók szerint a modern nyelvek ellehetetlenítése rombolja az Egyesült Királyság megítélését és a kultúra fennmaradását. Az egyetem azt hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulás nem szűnik meg, csak a szakok céljuk, hogy olyan új modellt dolgozzanak ki, „amely jobban megfelel a hallgatók igényeinek."

A hallgatók körében bizonytalanná vált a nyelvi képzések értéke

A leicesteri végzősök körében már meg is jelent az elbizonytalanodás. A tanszék oktatója, Emma Staniland azt mondja:

Szívet tépő volt hallani őket mondani, hogy az egyetem fenyegetése a tanszékünk bezárásáról kételyt ébresztett bennük, hogy hiba volt-e, amit tanulmányaiknak választottak.

Staniland szerint a helyzet messzire vezet: „Ez végül a gazdagok kiváltsága lesz. A modern nyelvi diplomák a gazdagok területei lesznek.”

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.