Tömegesen szűnnek meg a brit egyetemek nyelvi szakjai: tiltakoznak a nottinghami hallgatók

Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.

A Guardian és a BBC friss beszámolói alapján egyre feszültebb a helyzet: a Duolingo szerint a fiatalok szívesen tanulnak nyelveket, az egyetemek viszont drámai visszaesésről beszélnek.

A Nottinghami Egyetem és a Leicesteri Egyetem is bejelentette, hogy nyelvi képzéseik sorsa veszélybe került. Nottingham szerint „a ‘társadalmi eltolódás’ volt az oka a jelentkezések visszaesésének”, és az egyetem arra is emlékeztetett, hogy a nyelvi utánpótlás „évtizedek óta szivárog” az angliai iskolákban. A számok valóban drámaiak: a francia A-level vizsgázók száma 30 ezer körüli csúcsról 10 ezer alá, a németé pedig 10 ezerről 2 ezer környékére esett.

A kormányzati stratégia hiánya miatt a nyelvi tanszékek sorra zárnak be:

Az elmúlt öt évben közel 50 francia, német, olasz és ibériai tanulmányi központ zárt be vagy zsugorodott.

Siralmasan kevesen nyelvvizsgáznak szinte minden nyelvből és minden szinten

A Duolingo szerint a fiatalok több nyelvet tanulnak, mint valaha

A Duolingo brit igazgatója, Michael Lynas szerint a folyamat félreértelmezés eredménye. Tapasztalataik azt mutatják, hogy "az Egyesült Királyság fiataljai több időt töltenek nyelvtanulással a Duolingón, mint bármely más korosztály.”

A Duolingo támogatta a Higher Education Policy Institute új jelentését, amely „a nyelvi válságra” hívja fel a figyelmet. A szerző, Megan Bowler szerint a nyelvszakos diplomások „interdiszciplináris gondolkodók, akik kifinomult társadalmi és történelmi tudatossággal közelítenek a finom árnyalatokhoz”. Úgy véli, hogy ezek a készségek és szellemi értékek most még fontosabbak a mesterséges intelligencia korában – a nyelvi programok bezárása talán rövidlátó döntés.

 

Heidi Booth/BBC

Nottinghamben nagylétszámú leépítések várhatók

Nottinghamben hallgatók és oktatók tiltakoztak amiatt, hogy az egyetem felfüggesztette az új felvételeket több modern nyelvi szakra. Az egyetem korábban bejelentette, hogy „több mint 250 nem akadémiai munkakört érinthetnek a leépítések”, és összesen 42 képzés kerülhet veszélybe.

Bár közölték, hogy „ezen a héten még nem születik döntés a szakok megszüntetéséről”, a modern nyelvi képzések jövőjéről hamarosan határoznak, mivel szerintük „fenntarthatatlan”, hogy a modern nyelvi szakok közül négy kivételével mindegyiknek tíz fő alatt van a hallgatói létszáma. A tiltakozó hallgatók szerint a modern nyelvek ellehetetlenítése rombolja az Egyesült Királyság megítélését és a kultúra fennmaradását. Az egyetem azt hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulás nem szűnik meg, csak a szakok céljuk, hogy olyan új modellt dolgozzanak ki, „amely jobban megfelel a hallgatók igényeinek."

A hallgatók körében bizonytalanná vált a nyelvi képzések értéke

A leicesteri végzősök körében már meg is jelent az elbizonytalanodás. A tanszék oktatója, Emma Staniland azt mondja:

Szívet tépő volt hallani őket mondani, hogy az egyetem fenyegetése a tanszékünk bezárásáról kételyt ébresztett bennük, hogy hiba volt-e, amit tanulmányaiknak választottak.

Staniland szerint a helyzet messzire vezet: „Ez végül a gazdagok kiváltsága lesz. A modern nyelvi diplomák a gazdagok területei lesznek.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.