Bár egyre több magyar fiatal jár külföldi egyetemre, kevés szó esik arról, hogy milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet.
Minden tizennegyedik magyar egyetemista ma már külföldön tanul, és egyre többen érdeklődnek a nemzetközi továbbtanulás iránti – írja a HVG. Tavaly már több mint 18 ezer magyar fiatal járt külföldi egyetemre. Mégis kevés szó esik arról, milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet, hogyan hat a leválás folyamatára, és mit okoz a családi dinamikában, ha a tervekkel ellentétben hazaköltözéssel végződik a külföldi kitérő.
Gábor négy és fél évet töltött az Arab Emírségekben, ahol politológiát és közel-keleti tanulmányokat hallgatott. A képzést végül nem fejezte be, a Covid alatt úgy döntött, hazajön. Bár a szülei nem nehezteltek rá, ő kicsit kudarcként élte meg ezt.
„Rengeteg jó élményben és fejlődésben volt részem, de a mentális egészségemnek nem biztos, hogy teljesen jót tett”
– mondta Gábor a lapnak, hozzátéve, hogy az egyetemet időnként luxusbörtönnek érezte. A portások időnként átnézték a táskákat a bejáratnál, mivel hivatalosan egyáltalán nem lehetett alkoholt fogyasztani. A közösségi élet teljesen máshogy működött, főként plázákra koncentrálódott. Hiányzott neki Magyarország, Európa, és kulturális programokra sem igazán volt lehetőség.
Elmondása szerint mentálisan leginkább azzal volt nehéz megküzdenie, hogy távol volt a családjától és a budapesti közegtől, aminek az értéke így felerősödött benne.
Evelin mindhárom gyereke külföldi egyetemet választott: legidősebb fia Londonban kezdte meg a tanulmányait még a Brexit előtt, mesterszakra Bécsbe jelentkezett. A középső most végzett Hollandiában, a legkisebb most kezdett Amszterdamban.
Szülőként az első gyerekét volt a legnehezebb elengednie, de ugyanakkor úgy érezték, több lesz a pozitív hozadéka, mint a negatív. Volt lehetőségük kedvező konstrukciójú angol diákhitelt felvenni, és a Brexit előtti tandíj is viszonylag vállalható volt, valamint kollégiumot is kapott.
„Ettől függetlenül elég nehéz volt az első éve, járt az egyetem pszichológusához is, de végül nagyon beleerősödött a helyzetbe, sokat érett, kifejezetten meg is szerette az ottlétet. A nehézségei nem a tanulásból, hanem a szocializációból adódtak, hiszen az ilyen típusú kiszakadás a családi biztonságból, az akolmeleg középiskolai környezetből hatalmas ugrás” – mesélte Evelin.
A középső gyereknek a hollandiai lakhatási helyzet okozta a fő kihívásokat eleinte; az első évben többször is költözött, gyakran nagy távolságra az egyetemtől. A legkisebb olyan helyre jelentkezett, ahol kollégium is van, talán ő vette a legkönnyebben a kezdeti akadályokat.
Szerinte a távoli egyetemeknek sok jó hozadékuk volt, többek között az, hogy a gyerekek rengeteget önállósodtak már egy félév alatt is. A szülők döntésében erősen benne volt az itthoni politikai és általános közérzet, de a gyerekekre ez jóval kevésbé hat, ők nagyon szeretnek otthon lenni.
Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.
Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta szerint a külföldi egyetemre jelentkezés előtt a szülőknek is alaposan át kell gondolniuk a helyzetet. Sok múlik azon, hogy ki mennyire ismeri a gyerekét, és fel tudja-e mérni, mennyire lesz jó neki az utazás, és sokat beszélgetni arról, hogy valóban akarja-e ezt.
A pszichológus szerint azzal a tudattal kell elengedni a fiatalokat, hogy abba lehet hagyni, haza lehet jönni. Ha a fiatalok idővel a hazaköltözés vagy a tanulmányok félbehagyása mellett döntenek, nem érdemes elvesztegetett időként tekinteni, hiszen magabiztosságot, függetlenséget nyertek vele. Ráadásul akik visszajönnek, úgy választják Magyarországot, hogy látták, milyen kint élni, és valós tapasztalat alapján hozzák meg a döntésüket.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
