Bár egyre több magyar fiatal jár külföldi egyetemre, kevés szó esik arról, hogy milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet.
Minden tizennegyedik magyar egyetemista ma már külföldön tanul, és egyre többen érdeklődnek a nemzetközi továbbtanulás iránti – írja a HVG. Tavaly már több mint 18 ezer magyar fiatal járt külföldi egyetemre. Mégis kevés szó esik arról, milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet, hogyan hat a leválás folyamatára, és mit okoz a családi dinamikában, ha a tervekkel ellentétben hazaköltözéssel végződik a külföldi kitérő.
Gábor négy és fél évet töltött az Arab Emírségekben, ahol politológiát és közel-keleti tanulmányokat hallgatott. A képzést végül nem fejezte be, a Covid alatt úgy döntött, hazajön. Bár a szülei nem nehezteltek rá, ő kicsit kudarcként élte meg ezt.
„Rengeteg jó élményben és fejlődésben volt részem, de a mentális egészségemnek nem biztos, hogy teljesen jót tett”
– mondta Gábor a lapnak, hozzátéve, hogy az egyetemet időnként luxusbörtönnek érezte. A portások időnként átnézték a táskákat a bejáratnál, mivel hivatalosan egyáltalán nem lehetett alkoholt fogyasztani. A közösségi élet teljesen máshogy működött, főként plázákra koncentrálódott. Hiányzott neki Magyarország, Európa, és kulturális programokra sem igazán volt lehetőség.
Elmondása szerint mentálisan leginkább azzal volt nehéz megküzdenie, hogy távol volt a családjától és a budapesti közegtől, aminek az értéke így felerősödött benne.
Evelin mindhárom gyereke külföldi egyetemet választott: legidősebb fia Londonban kezdte meg a tanulmányait még a Brexit előtt, mesterszakra Bécsbe jelentkezett. A középső most végzett Hollandiában, a legkisebb most kezdett Amszterdamban.
Szülőként az első gyerekét volt a legnehezebb elengednie, de ugyanakkor úgy érezték, több lesz a pozitív hozadéka, mint a negatív. Volt lehetőségük kedvező konstrukciójú angol diákhitelt felvenni, és a Brexit előtti tandíj is viszonylag vállalható volt, valamint kollégiumot is kapott.
„Ettől függetlenül elég nehéz volt az első éve, járt az egyetem pszichológusához is, de végül nagyon beleerősödött a helyzetbe, sokat érett, kifejezetten meg is szerette az ottlétet. A nehézségei nem a tanulásból, hanem a szocializációból adódtak, hiszen az ilyen típusú kiszakadás a családi biztonságból, az akolmeleg középiskolai környezetből hatalmas ugrás” – mesélte Evelin.
A középső gyereknek a hollandiai lakhatási helyzet okozta a fő kihívásokat eleinte; az első évben többször is költözött, gyakran nagy távolságra az egyetemtől. A legkisebb olyan helyre jelentkezett, ahol kollégium is van, talán ő vette a legkönnyebben a kezdeti akadályokat.
Szerinte a távoli egyetemeknek sok jó hozadékuk volt, többek között az, hogy a gyerekek rengeteget önállósodtak már egy félév alatt is. A szülők döntésében erősen benne volt az itthoni politikai és általános közérzet, de a gyerekekre ez jóval kevésbé hat, ők nagyon szeretnek otthon lenni.
Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.
Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta szerint a külföldi egyetemre jelentkezés előtt a szülőknek is alaposan át kell gondolniuk a helyzetet. Sok múlik azon, hogy ki mennyire ismeri a gyerekét, és fel tudja-e mérni, mennyire lesz jó neki az utazás, és sokat beszélgetni arról, hogy valóban akarja-e ezt.
A pszichológus szerint azzal a tudattal kell elengedni a fiatalokat, hogy abba lehet hagyni, haza lehet jönni. Ha a fiatalok idővel a hazaköltözés vagy a tanulmányok félbehagyása mellett döntenek, nem érdemes elvesztegetett időként tekinteni, hiszen magabiztosságot, függetlenséget nyertek vele. Ráadásul akik visszajönnek, úgy választják Magyarországot, hogy látták, milyen kint élni, és valós tapasztalat alapján hozzák meg a döntésüket.
Egyéves vagy kétéves, angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy kutatásfókuszú: valóságos dömpinggel találkozhat az, aki MI-hez kapcsolódó mesterképzést keres Magyarországon. A kínálat gyors bővülése ugyanakkor meg is nehezíti a döntést, hiszen egyre több felsőoktatási intézmény indít izgalmas, specializált és a munkaerőpiaci igényekre reagáló programokat
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
Csaknem három ponttal magasabb átlagot értek el tavalyhoz képest.
Megjelentek a Times Higher Education részrangsorai, amelyek nem az intézmények összteljesítményét vizsgálják, hanem azt, hogy az egyes egyetemek mely tudományágakban számítanak igazán erősnek. Mutatjuk, hogy szerepeltek a magyar egyetemek.
Az intézményekhez fenyegető levelek érkeztek.
Minden előzmény nélkül esett össze egy kislány egy vidéki általános iskolában. Társai azonnal segítségért rohantak a tanárokhoz, akik a mentők útmutatása alapján megkezdték az újraélesztést.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Hiába volt versenytárs nélküli a pályázat, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.
