Bár egyre több magyar fiatal jár külföldi egyetemre, kevés szó esik arról, hogy milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet.
Minden tizennegyedik magyar egyetemista ma már külföldön tanul, és egyre többen érdeklődnek a nemzetközi továbbtanulás iránti – írja a HVG. Tavaly már több mint 18 ezer magyar fiatal járt külföldi egyetemre. Mégis kevés szó esik arról, milyen pszichés terhelést okoz nekik és a szülőknek egy ilyen helyzet, hogyan hat a leválás folyamatára, és mit okoz a családi dinamikában, ha a tervekkel ellentétben hazaköltözéssel végződik a külföldi kitérő.
Gábor négy és fél évet töltött az Arab Emírségekben, ahol politológiát és közel-keleti tanulmányokat hallgatott. A képzést végül nem fejezte be, a Covid alatt úgy döntött, hazajön. Bár a szülei nem nehezteltek rá, ő kicsit kudarcként élte meg ezt.
„Rengeteg jó élményben és fejlődésben volt részem, de a mentális egészségemnek nem biztos, hogy teljesen jót tett”
– mondta Gábor a lapnak, hozzátéve, hogy az egyetemet időnként luxusbörtönnek érezte. A portások időnként átnézték a táskákat a bejáratnál, mivel hivatalosan egyáltalán nem lehetett alkoholt fogyasztani. A közösségi élet teljesen máshogy működött, főként plázákra koncentrálódott. Hiányzott neki Magyarország, Európa, és kulturális programokra sem igazán volt lehetőség.
Elmondása szerint mentálisan leginkább azzal volt nehéz megküzdenie, hogy távol volt a családjától és a budapesti közegtől, aminek az értéke így felerősödött benne.
Evelin mindhárom gyereke külföldi egyetemet választott: legidősebb fia Londonban kezdte meg a tanulmányait még a Brexit előtt, mesterszakra Bécsbe jelentkezett. A középső most végzett Hollandiában, a legkisebb most kezdett Amszterdamban.
Szülőként az első gyerekét volt a legnehezebb elengednie, de ugyanakkor úgy érezték, több lesz a pozitív hozadéka, mint a negatív. Volt lehetőségük kedvező konstrukciójú angol diákhitelt felvenni, és a Brexit előtti tandíj is viszonylag vállalható volt, valamint kollégiumot is kapott.
„Ettől függetlenül elég nehéz volt az első éve, járt az egyetem pszichológusához is, de végül nagyon beleerősödött a helyzetbe, sokat érett, kifejezetten meg is szerette az ottlétet. A nehézségei nem a tanulásból, hanem a szocializációból adódtak, hiszen az ilyen típusú kiszakadás a családi biztonságból, az akolmeleg középiskolai környezetből hatalmas ugrás” – mesélte Evelin.
A középső gyereknek a hollandiai lakhatási helyzet okozta a fő kihívásokat eleinte; az első évben többször is költözött, gyakran nagy távolságra az egyetemtől. A legkisebb olyan helyre jelentkezett, ahol kollégium is van, talán ő vette a legkönnyebben a kezdeti akadályokat.
Szerinte a távoli egyetemeknek sok jó hozadékuk volt, többek között az, hogy a gyerekek rengeteget önállósodtak már egy félév alatt is. A szülők döntésében erősen benne volt az itthoni politikai és általános közérzet, de a gyerekekre ez jóval kevésbé hat, ők nagyon szeretnek otthon lenni.
Jelentős irányváltás jön a brit felsőoktatásban: az Egyesült Királyság kormánya nem tűz ki többé konkrét célt arra, hány külföldi diáknak kellene az országban tanulnia. Ehelyett arra ösztönzik az egyetemeket és magániskolákat, hogy külföldön nyissanak kampuszokat, és ott kínáljanak brit diplomát, illetve oktatási programokat.
Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta szerint a külföldi egyetemre jelentkezés előtt a szülőknek is alaposan át kell gondolniuk a helyzetet. Sok múlik azon, hogy ki mennyire ismeri a gyerekét, és fel tudja-e mérni, mennyire lesz jó neki az utazás, és sokat beszélgetni arról, hogy valóban akarja-e ezt.
A pszichológus szerint azzal a tudattal kell elengedni a fiatalokat, hogy abba lehet hagyni, haza lehet jönni. Ha a fiatalok idővel a hazaköltözés vagy a tanulmányok félbehagyása mellett döntenek, nem érdemes elvesztegetett időként tekinteni, hiszen magabiztosságot, függetlenséget nyertek vele. Ráadásul akik visszajönnek, úgy választják Magyarországot, hogy látták, milyen kint élni, és valós tapasztalat alapján hozzák meg a döntésüket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
