A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
500, 491, 478 – a 2025-ös általános felvételi eljárásban többek között ilyen magas ponthatárokkal jutottak be diákok a legkiválóbb magyar egyetemek olyan alapképzéseire, mint például a nemzetközi tanulmányok, nemzetközi gazdálkodás, jogász vagy pszichológia.
Ezek a hallgatók amellett, hogy az általános felvételi eljárás 500 pontos rendszerében kimaxolják a tanulmányi és érettségi pontokat, intézményi pontokat érő tanulmányi vagy sportversenyeken vesznek részt, OKTV-döntősök lesznek, továbbá a középiskolás éveik alatt egy vagy több nyelvvizsgát is szereznek.
A HVG Diploma hallgatói kiválósági rangsora alapján például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen a nyelvvizsgát jelölők aránya rendre 70-90 százalék fölött mozog, a felsőoktatási törvény módosítása előtt pedig a 90 százalékot is meghaladta. A középiskolai versenyeken helyezettek száma pedig a felsorolt egyetemek, valamint a legnagyobb vidéki intézmények; a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem esetében is évente több száz fő.
Mégis a legkiválóbb hallgatók azok, akik rendre nem iratkoznak be a magyar egyetemekre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapunknak küldött tájékoztatása szerint például náluk ez az arány minden évben 11-12 százalék között mozog, ami a tavalyi általános felvételi eljárás során felvett 13 000 hallgató közül körülbelül 1500 főt jelent. Míg a Times Higher Education 2026-os egyetemi rangsorában legjobban szereplő, 251-300. helyre sorolt Semmelweis Egyetem esetében ez az arány valamivel alacsonyabb. Megkeresésünkre azt írták; az osztatlan, magyar nyelvű általános orvosképzésen csupán 2,67%, a fogorvosképzésen 3,01%, a gyógyszerészképzésen pedig 8,95% volt a be nem iratkozó hallgatók aránya.
Az Egészségtudományi karon több olyan képzés is van, ahol minden felvett hallgató megkezdte a tanulmányait. Az egyetemen még a legkevésbé kurrens alapképzési szakirányok esetében sem éri el a 20%-ot a lemorzsolódás.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Külföldre mennek
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy 2023-as felmérése szerint a válaszadók 1/6-a nyilatkozott arról, hogy azért nem iratkoznak be, mert magyar intézmény helyett külföldi egyetemen folytatják a tanulmányaikat.
A Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikái és az UNESCO adatai alapján 2024-ben például 17 574 magyar hallgató tanult valamilyen külföldi intézményben, a számuk pedig évről évre nő. A 2018/19-es és a 2024/25-ös tanév között például mintegy háromezer fővel emelkedett a külföldi továbbtanulást választó magyar diákok száma. Ezek ugyanakkor csak becslések; pontos hazai statisztika nincs arról, hogy hányan választják a külföldi felsőoktatást, emiatt pedig tájékozódni is csak egyes országok statisztikáiból lehet.
A legnépszerűbb célországok egyébként a kifejezetten külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia diákjai között az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta Ausztria, Németország és Hollandia. Azok számára pedig, akik ezekben az országokban jelentkeznek egyetemre, a magyar felsőoktatás gyakran csak C, D vagy sokadik terv. A diákjaik ugyanis jellemzően 6-9 külföldi egyetemre jelentkeznek, amik közül aztán átlagosan 4-5 helyről kapnak is felvételi ajánlatot már jóval azelőtt, hogy a magyar felvételi eredmények kiderülnének. Értelemszerűen tehát ezek a diákok inkább ezek közül a külföldi intézmények közül válogatnak akkor is, ha közben magas pontszámokkal Magyarországon is bejutnak a topegyetemekre.
„Amikor megérkeznek a felvételi eredmények – a külföldi országokból és Magyarországról is –, a diákok még mindig szabadon eldönthetik, hogy külföldre mennek-e vagy inkább itthon maradnak” – mondja ezzel kapcsolatban Nádas Rita, az Engame Akadémia Oktatási vezetője.
Tapasztalataink szerint egyébként általában a végzősök körülbelül 5 százaléka dönt úgy, hogy bár felvették őket külföldi egyetemre, végül mégis Magyarországon folytatják a tanulmányaikat.
Számunkra nem az a legfontosabb, hogy a tanulók külföldön folytassák tanulmányaikat, hanem az, hogy ott tanuljanak tovább, ahol számukra a legjobb lehetőségek várnak. Ez akár Magyarország is lehet
– teszi hozzá az Engame Akadémia szakembere.
A többiek viszont elfogadják a külföldi felvételi ajánlatok valamelyikét és legkésőbb nyár végén vagy ősz elején elköltöznek. Sokan ráadásul a diploma megszerzését követően sem térnek haza. Az alternatív oktatási intézmény 2025 január-márciusa között 210 külföldi egyetemen végzett magyar frissdiplomás bevonásával végzett Return kutatása szerint például a megkérdezettek több mint 60 százaléka döntött a külföldön maradás mellett.
A hazatérést a jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, 40,4 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik ilyesmit, egyharmaduk bizonytalan.
Mi van a többiekkel?
Hogy mi történik azokkal a lemorzsolódókkal – az ELTE felmérése szerint a be nem iratkozók 5/6-ával – akik nem külföldre mennek, az kevésbé ismert. Az általunk megkérdezett magyar felsőoktatási intézmények közül erre csak a Semmelweis Egyetem tudott válaszolni. Ők azt írták:
„A be nem iratkozók döntően személyes, élethelyzeti vagy munkaerőpiaci okokra hivatkoznak, mint például munkavállalás, vagy a megváltozott családi körülmények, illetve egészségi állapot.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
