A külföldön tanuló magyar egyetemisták 60 százaléka nem jön vissza Magyarországra

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.

  • Székács Linda

A külföldi egyetemre járó magyar hallgatók mindössze 39,5 százaléka tért vissza Magyarországra a diplomaszerzést követően - derül ki az Engame Akadémia Return kutatásából, amit 2025 január-március között végeztek.

Az alternatív oktatási intézmény 210 külföldi egyetemen végzett magyar fiatal bevonásával vizsgálta, hogy milyen arányban költöznek vissza Magyarországra, vagy maradnak külföldön azok a diákok, akik a középiskolát követően külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkeznek és ott szereznek diplomát.

„A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.

A megkérdezett 210 frissdiplomásnak - azaz már végzettnek - több mint 60 százaléka a külföldön maradás mellett döntött. A többség azonban nem marad abban az országban sem, ahol tanult; a végzettek nagyjából fele költözött valahová (beleértve azokat is, akik hazatértek).

A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma egyébként a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt. A legnépszerűbb célországok:

  • Ausztria,
  • Németország,
  • Hollandia,
  • Dánia
  • Egyesült Királyság.

A jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, hogy az egyetem után visszajön Magyarországra. 40,4 százalékuk nem tervez ilyesmit, egyharmaduk még bizonytalan.

Mi vár azokra, akik hazajönnek?

Az Engame Akadémia a felmérésében arra is kitért, hogy milyen körülmények és lehetőségek várnak azokra, akik külföldi egyetemen szerzett diplomával a zsebükben úgy döntenek, hogy hazaköltöznek.

"A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint" - írják.

Hátráltató tényezők többek között a(z)

  • rugalmatlan munkakörnyezet,
  • versenyképes fizetés hiánya,
  • bürokrácia (például a külföldi diploma elismertetése során),
  • társadalmi befogadás és nyitottság mértéke, azok hiánya.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.