Ezek voltak az elmúlt három év legmagasabb ponthatárai

Minden évben van 1-2 olyan szak, amin a bejutáshoz a maximális 500 pont kellett, vagy egy ahhoz közelítő pontszám. Mutatjuk, melyek voltak azok az egyetemek és képzések, amiken az elmúlt három évben extrém magas ponthatárok születtek.

  • Székács Linda

A maximális 500 ponttal lehetett bejutni az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező igazságügyi igazgatási alapképzésére 2024-ben. Így a tavalyi felsőoktatási felvételi során egyértelműen ezen a szakon volt a legmagasabb a ponthatár.

Más alapképzések is voltak azonban, ahová tényleg csak a legjobbak legjobbika tudott bekerülni. Ezen az öt alapképzésen születtek a legmagasabb ponthatárok 2024-ben:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474
  5. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont
Szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt a legmagasabb pontszám 2023-ban is, ezúttal azonban egy osztatlan tanári képzésen. 491 pontja volt ugyanis annak a felvételizőnek, akit biológia-földrajz szakos tanárnak vettek fel.
Az öt legmagasabb ponthatár ezeken a képzéseken született 2023-ban:
  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári, biológia-földrajz tanár (állami): 491 pont
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; matematika-német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanár (állami): 490 pont
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; digitális kultúra-olasz nyelv és kultúra tanár (állami): 480 pont
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem - osztatlan tanári; matematika-spanyol nyelv és kultúra tanár (állami): 480 pont
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem - jogász: 477 pont

2022-ben pedig ezen az öt szakon voltak a legmagasabb a ponthatárok:

  1. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 478 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 477 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogász (állami): 475 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 474
  5. Semmelweis Egyetem - gyógyszerész (önköltséges): 471 pont

Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.

Ez az öt szempont

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.