Ez a tíz legmagasabb ponthatár a 2022-es felvételin

A Corvinus egyik alapképzéséhez kellett idén a legtöbb pont, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett.

  • Eduline

Idén a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták a legmagasabb ponthatárt, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakhoz legalább 478 pontra volt szükség. Máshol is születtek extrém magas ponthatárok:

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 478 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 477 pont

Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami ösztöndíjas): 475 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 474

Semmelweis Egyetem - gyógyszerész (önköltséges): 471 pont

Károli Gáspár Református Egyetem - jogász (levelező, állami ösztöndíjas): 469

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami ösztöndíjas): 468 pont

Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 467 pont

Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 466 pont

Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 466

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.